Folia archeologica 49-50.
Gróf Péter - Gróh Dániel - Mráv Zsolt: Sírépítményből átalakított küszöbkő a Visegrád-Gizella majori későrómai erődből
254 GRÓF PÉTER-GRÓH DÁNIEI.-MRÁV ZSOLT 5 .ábra A DNy-i saroktorony két kemencéje Abb. 5 Zwei Ofen vom SW-Eckturm 2. Az erőd I. Valentinianus-kori időszakára tehetjük a domborműves küszöbkő behelyezését, S. Az utolsó periódust a D/III helyiség és a DNy-i saroktorony kemencéi jelentik. Az alattuk levő pusztulási rétegeket, valamint megmaradt sütőfelület feletti omladékban előkerült leleteket (kerámiatöredékek, fémtárgyak, bélyeges téglatöredékek) korát a 4. sz. végére, az 5. sz. első harmadára tehetjük, ugyancsak erre a korszakra datálhatjuk a helyiség agyagba rakott kövekre épített faszerkezetű válaszfalait. A helyiségben megfigyelt stratigráfiai viszonyok elemzéséből arra a következtetésre jutottunk, hogy a fenti időhatáron belül a válaszfal korábban épülhetett, mint az omladékrétegre alapozott kemence. II. SÍRÉPÍTMÉNYELEMBŐL KÜSZÖBKŐ A visegrád-gizellamajori későrómai erőd DNy-i saroktornyába nyíló ajtajának küszöbkövét - fekvő hasáb alakja, homlokzati oldalának beosztása és domborműves díszítése alapján - egy korábbi időszakra keltezhető reliefdíszes kőgerendából faragták át (7-8. ábra.). A kőemlék hátoldala küszöbkőként való használata miatt középen kikopott, ezért ívesen hajlik. Mindkét oldala sérült, a reliefdíszes fríz két széle és az architráv jobb alsó sarka letörött. Az architráv jobb oldali törése szerencsére csak a homlokzati oldalt érintette, ezért a kőemlék eredeti jobb szélének a síkja kiszerkeszthető. A kőgerenda alján és tetején nem található sem csapolásra utaló lyuk, sem rögzítő vaspánt számára faragott fészek. A kőemlék reliefdíszes