Folia archeologica 49-50.

Farkas Edit: Az eleki éremlelet. Numizmatikai adatok a barbarikum 3. sz. elejének történetéhez

204 FARKAS EDIT házi leletek is, amiknek záró darabjai pár évvel korábbról származnak.'

1 A tyukodi lelet záró veretét 189-ben, a hetényegyházi lelet záró darabját 192-ben verték. Ugyancsak Commodus császár idejéből való a Csurogon talált lelet, aminek utolsó darabját 187 és 188 között verték.

1

0 Septimius Severus veretével zárul a Kecel környékén talált éremlelet.

1

1 Bár a kincs záródását jelentő pénz jópár évvel későbbi, 21 1-217 közötti évekből származik, illeszthető e korszak kincsleletei közé. A keceli kincsben szereplő dénárok nagy száma (2596 darab) is felhívja a figyelmet a leletre. Máig vi tátott kérdés ezeknek a kincseknek földbe kerülésük időpontja. Egy kincs záródásának évszáma természetesen nem jelenti egyben a kincs földbe kerülésének dátumát is. A szarmata földön előkerülő pénzek esetében nagyon óvatosan kell kezelni a pénz keltező értékét, erre utalnak a temetőkben feltárt pénzmellékletes sírok.

1

2 4. századi sírokban gyakran lehet találkozni 2. századi pénzekkel. A Kecel környékén talált másik lelet, amely 4. századi pénzeket tartalmazott, szerepeltek 2. századi dénárak is.

1

3 Az 1. és 2. századból származó jó ezüstöket még használták tehát a 4. században is, erre egyértelműen utal a sírokban talált érmek és a keceli lelet összetétele is. Bár a szóban forgó kincsleletek kis számban első századi, nagyobb mértékben második századi pénzeket tartalmaznak, mégsem valószínű, hogy a 4. században kerültek volna elrejtésre. Erre a leletek összetételének jellege is utal. A kincsek elrejtésének közelebbi időpontjának meghatározásához támpontotjelenthet egy, a 19. század végén előkerült kincslelet. A dénárokból álló leletet Gerendán találták.

1

4 A lelet 28 darabból áll, legkorábbi darabja egy Marcus Aurelius dénár. A zömét a Severus-dinasztia császárainak veretei adják, záró verete pedig III. Gordianus 238-239 között vert antoninianusa.

1

5 Az olyan leletek, amelyek több uralkodó pénzeit foglalják magukba, egyben tükrözik a záródásukat megelőző évek pénzforgalmát. A gerendai kincs összetétele a severusi pénzek forgalmáról tanúskodik. A 3. századi pénzekre nem igazán jellemző késői, 4. századi használatuk. A 4. századi kincsleletek egyike sem tartalmaz 3. századi vereteket. Valószínűleg erre a rosszabb minőségük is ad okot, nem volt értelme ezeket a darabokat őrizgetni. Ha a fent említett leleteket a 3. század második felében rejtették volna el, kellett volna tartalmazniuk legalább egy-két későbbi veretet is. Legvalószínűbb, hogy ezek a kincsek a 3. század 20-as éveiben már minden bizonnyal földbe kerültek. A jelenleg ismert barbarikumi leleteknek majdnem a felét teszik a Severusok uralkodásának időszakában földbe kerülő leletek.

1

6 A Severus kor Pannónia provinciának egy békés korszakot jelentett, ugyanekkor a szarmaták földjén valamiféle zavaros időszakkal kell számolni. Nemcsak a háborús időszakokban, de még a 9 Tyúkod: NK 1973-74. 97. Hetényegyháza: Bíróné 1997-1998. 17-21 1

0 Éremleletek 57/1876 1

1 Bíróné 1987. 29 1

2 Kohegyi-Vörös 1995. 183-199. 1

3 Alföldi 1920-22. 99. A IV. századi leletben szerepelt Faustina, Marcus Aurelius és Commodus nevével kibocsátott érmek. 1

4 Éremleletek 196/1890. 1

5 A leletben szerepel: Marcus Aurelius (ldb) Septimius Severus (3 db) Iulia Domila (1 db) Caracalla ( 2 db) Plautilla (1 db) Elagabalus (3 db) Iulia Maesa ( 2 db) Severus Alexander (12 db) Iulia Mamaea (2 db) III.Gordianus (1 db) 1

6 Az eddigi ismert kincsleletek a következőek: Jászdósa (Nero veretével zárul) Tiszanagyrév (Hadrianus veretével zárul) Abony, Nádudvar (Antoninus Pius veretével zárulnak) Kiszombor (Marcus Aurelius veretével zárul) Gerenda (III. Gordianus veretével zárul) Kunfehértó (3. századi) Hajdúnánás, Öcsöd, Kecel II (4. századi)