Folia archeologica 49-50.

Patay Pál - B. Kiss Zsuzsa: Az Alsótelekes-dolinkai szkítakori temető közöletlen sírjai. (Az 1962. és 1964. évi feltárás eredményei)

128 PATAY PÁI.-B. KISS ZSUZSA A legtöbb kerámia a szórthamvas sírokból került elő, ahol a sírok kb. felében volt edénymelléklet (79 sír). Értelemszerűen a hat urnasír mindegyike tartalmazott edényt, a hamvakat a 6. és 125. sírban füles csésze, a 92., 99. és 136/v sírban virágcserép alakú edény, míg a 137/e sírban korongolt magas fülű bögre rejtette. A 22 csontvázas sír közül csak háromban talált kerámiát az ásató, azonban ezek is csak töredékek voltak, melyek sírhoz tartozása kétséges. Kivételt képez ez alól a 162. kettős sír, az itt talált magas fülű korongolt bögre azonban a hamvasztásos temetkezéshez is tartozhatott. A TEMETŐ IDŐRENDI HELYZETE A temető kronológiai helyzetének körvonalazásához a kerámiaanyagot is vizsgálnunk kell. Mint az már a temető feltárásának legelső fázisában is megállapítható volt, területileg is elkülönülnek egymástól a kézzel formált csészéket, illetve a korongolt kerámiát tartalmazó sírok, melyek két kronológiai horizontot rajzolnak ki. A széles szájú, kihajló peremű, felmagasodó, néha kakastaréjszerű füllel ellátott, cikkcakk mintával, vagy bekarcolt háromszögekkel díszített csészék kizárólag a temető nyugati részéből kerültek napvilágra (23. ábra), míg a korongolt technikával készült edények - túlnyomórészt magas fülű bögrék - elterjedése a temető keleti csoportjának területével esett egybe. A nyugati csoport felmagasodó fülű csészéinek számát gyarapítja a 181. sír „kakastaréjos" fülű, kannelúrás példánya (24. ábra), amely a nyugati csoport legkülső pontján, a temető szélén helyezkedett el. E fülformának a kustánfalvi kultúra edényművességében található kapcsolatairól már írt az ásató."- Hasonló füllel ellátott bögrét Kárpátalja területéről ismerünk Kustánfalva (Kustanovice, Ukrajna) III. halmából. A kustánfalvi temetőben a kézzel formált magas, szögben törő, vagy gombban végződő fülű csészék vezérleletként vannak jelen.

11

3 A kakastaréjos kiképzés szinte tökéletes párhuzamát találjuk a tarpai hamvasztásos sír leletei között, melyek jelenlétét Párducz szintén a Kustánfalvi kultúra befolyásával magyarázza

11

4. A csészeforma felhúzott és gombos fülű változata megtalálható a Cernoles-kultúra leletanyagában is, amelynek népe szintén kedvelte az Alsótelekesen is szívesen alkalmazott vonalakkal kitöltött háromszögmintát.

11

5 A szkítakorban nagy számban fellelhető kézzel formált, perem fölé emelkedő füllel ellátott csészék általános vélemény szerint a későbronzkori—koravaskori helyi alapból származó edénytípusok.

1"'A forma nem idegen a területen: a Kyjatice-kultúra népe igen változatos típusait készítette, melyeknek omphalosos aljú, belül bekarcolt, illetve vonalkázott háromszöggel díszített változata is kedvelt volt.

11

7 A szélesen kihajló peremű, magas fülű csészeformát kedvelte a prészkíta kultúra népessége is, amelynek edényein a bekarcolt háromszög-motívum is előfordul.

11

8 Utóbbi az alsótelekesi temető nyugati csoportjában talált csészék egyik jellegzetes díszítésmódja: a háromszöget ferdén kitöltő vonalkázás (23. ábra 5.), illetve ék alakban egymás fölött futó párhuzamos bekarcolás (23. ábra 7.) formájában is megjelenik. A különféle sraffo11

2 Patay 1961, 43, 45. 11:

1 Böhm-Jankovich 1936, kakastaréjos fül: VI. t. 3; gombos fül: VI. t. 4, 9. XVII. t. 10. 11

1 Párducz 1969a, 84-86. XXI. t. 3, 6. 11

5 Meljukova 1979, 26. t. 2, 4, a bekarcolt díszítésre ld. 25. t. 12, 14. 17. "" Dusek 1966, 28.; Vasiliev 1972, 85.; Hansel 1974, 210. 11

7 Kemenczei 1970, 37-38. Pl. XVIII. t. 7-12, XX. t. 6, 8.; I). Matúz 1994, 25. VIII. t. 3-4. 9. 1,

8 Patek 1990, pl. Boconád, Gosztonyi-tanya: 2. t. 4; Füzesabony, Kettős-halom: 6. t. 2, 7. t. 27; 14. t. 2, Maklár, Koszpérium 97. sír: 19. t. 7; bekarcolt háromszög alakú motívumok: Tarnaőrs-Csárdamajor: 26. t. 9, 27. t. I.