Folia archeologica 49-50.

Kovács Tibor: A múltat idézve, előre tekintve emlékezzünk! 200 éves a Magyar Nemzeti Múzeum

A MÚLTAT IDÉZVE, ELŐRE TEKINTVE EMLÉKEZZÜNK! II zeum saját könyvkiadásának igazi megteremtése. Az iméntiekkel összefüggésben említjük először a Catalogi Musei Nationalis Hungarici - Seria Archaeologica létrehozását. Ám legalább annyira fontos sorozattá „nőtte ki magát" a korábban indított Inventaria Praehistorica Hungáriáé és a közelmúltban alapított Opuscula Hungarica. (Ami e téren halaszthatatlan feladat: a korábban sikeres, majd évtizede „szunnyadó" idegen nyelvű periodika, a Régészeti Füzetek Ser. II. mihamarabbi folyamatos megjelentetése.) Feltétlen pozitívum, hogy a Nemzeti Múzeum régészeti évkönyve, a Folia Archaeologica mellett két központi folyóirat, az Archaeologiai Értesítő és a Communicationes Archaeologicae Hungáriáé szerkesztése kötődik az intézményhez. Amint az is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetével koprodukcióban sikerül újabban folyamatosan megjelentetni a Monumenta Avarorum Archaeologica és a Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori síi leletei című corpussorozatok köteteit. És végül megemlítjük, hogy múzeumunk gondozza a Corpus of Celtic Finds of Hungary, az ún. kelta corpus köteteit is. Más feladat nem lehet: továbbra is előkészíteni és megjelentetni a soron következő példányokat. - Kiállításai révén a Magyar Nemzeti Múzeum mindenkor számottevő szerepet vállalt a progresszív nemzeti és egyetemes kultúra, a történelmi folyamatok széles körű megismertetésében. Ha csak az. elmúlt fél évszázad ún. állandó kiállításaira gondolunk, a Magyarország korai népeinek történetéről képet adó tárlatok (1950, 1961, 1977), valamint a magyar nép történetét bemutató kiállítások (1952, 1967, 1996) meghatározó szerepet töltöttek és töltenek be manapság is nemcsak az intézmény, hanem - etalon jellegük miatt - az összes hasonló témájú magyarországi kiállítás tartalmi és esztétikai megalkotásában. A beszűkült feltételrendszer és az új igények kiállításpolitikánk módosítását követelik meg. Már csak azért is, mert a mind nagyobb méretű és mind igényesebb vidéki múzeumi kiállítások nem nélkülözhetik gyűjtőterületük karakterisztikus műtárgyait, ebből következően mind kevesebb az az emlék, amelyet a Nemzeti Múzeum hosszabb távra beépíthet állandó kiállításaiba. Másrészt a számítógép elterjedése, s vele szoros összefüggésben a vizuális kultúra mind szélesebb körű kibontakozása újfajta esztétikai megoldásokat, színes kiállítási katalógusokat, mesterien megkomponált CD-ket követel meg az alkotóktól. Ami igazán nehéz: érvényre juttatni azt, amitől igazán múzeum a múzeum: a modern kiállításokat jellemző rekonstrukciók, virtuális környezetábrázolások, hangeffektusok mellett megfelelő módon és mennyiségben szerepeltetni a tárgyakat, a „valóságos emlékeket". És nem utolsósorban, megtalálni a kulcsot a különböző életkorú, az eltérő műveltségű látogató gondolkodásához és igényéhez. Bízunk abban, hogy mindezt sikerül megvalósítani a jubileumi év egyik kiemelkedő eseményeként megnyitásra kerülő „Évezredek nyomában" című régészeti állandó kiállításon. - Amint szeretnénk hinni azt is, hogy hasonló elvek szerint épülnek fel a következő évek tematikus időszaki kiállításai és azok a külföldi kiállítások, amelyek révén újra jobban be tudunk kapcsolódni a nemzetközi régészeti és múzeumi életbe. Méghozzá úgy, hogy nemcsak exportőr lesz a Magyar Nemzeti Múzeum, hanem egyik állomása is a többoldalú szervezésben készülő, Európa sok országában látható, korszakokat, népeket bemutató vagy a távolabbi idők életmódját, művészetét, hiedelemvilágát és vallását megelevenítő tematikus kiállításoknak. Lassan egy évtizede megújul a Nemzeti Múzeum pompás neoklasszicista épülete, föld alatti új terek jöttek létre, légkondicionált raktárak épültek, a nemzetközi normáknak megfelelő restaurátorműhely-komplexum épült, új számítógépes, va-