Folia archeologica 49-50.
Patay Pál - B. Kiss Zsuzsa: Az Alsótelekes-dolinkai szkítakori temető közöletlen sírjai. (Az 1962. és 1964. évi feltárás eredményei)
108 PATAY PÁI.-B. KISS ZSUZSA ig határozta meg. 3 0 Valószínűnek tartjuk, hogy a 109. sír csákánya is a korai szkíta kultúra termékeit idéző helyi gyártásból származik. Datálása a Kr. e. 7. század második felére tehető, semmiképpen sem lehet azonban későbbi a század végénél. A fegyverzet további típusát a 136. sírcsoport (6. ábra) vasfokosai és vas lándzsahegye szemléltetik. Az a) helyről előkerült téglalap átmetszetű, lapos gombban végződő fokkal ellátott, ívelt hátú fokos (9. ábra 2., 15. ábra 2.) jól ismert az északkelet-magyarországi szkítakori anyagban. Ugyanezen típus példányai kerültek elő a közeli Meszesen, 3 1 amelynek a sírjai rítusukban is megegyeznek az alsótelekesi hamvasztásos sírokkal. A csákányforma Artándról 3 2 is ismert. A meghajlított karú, gombban végződő forma Párducz tagolása szerint az. I. típus 2. változatához tartozik, mely igen kis számban képviselt a Kárpát-medencében. A sírcsoportban talált csákányok harmadik változatát a 136/q helyen előkerült fokos képviseli (9. ábra 3., 15. ábra 3.), amely egy lándzsahegy (9. ábra 1., 15. ábra 4.) és egy nagyméretű vaskés (10. ábra 5., 16. ábra 9.) között a sírcsoport közepén feküdt. Alakja aszimmetrikus, rövid, szinte egyenes felsőrésszel és hosszú, ívelt alsó karral. A csákány foka lapos téglalap átmetszetű, egyenes záródású. Ugyanilyen csákány került elő a temető korábban feltárt részében, hasonló lelőkörülmények között (4/c sír) 3 3, nagy kiterjedésű, kőpakolással borított sírcsoporthoz tartozó sírban, hamvak mellett, vaskés kíséretében. Az alsótelekesi temető anyagának korábbi közlésekor a 4/c sír fokosának párhuzamaként az ásató az alsómislyei (Niznia Misl'a, Szlovákia) vas raktárleletet említette. 3 4 Ez az aszimmetrikus forma jeleníti meg Párducz I. típusának 4. változatát. 3 5 Kissé eltérő alakban, szóiványleletként ismerjük Törökszentmiklós-Surjánról, az itt talált példány azonban csak arányaiban emlékeztet az alsótelekesi csákányokra, alsó része a tárgyalt formáktól eltérően nem hajlított. 3 6 Szintén arányait tekintve sorolható e körhöz a Paszabról ismert fokos, annak fokát azonban kör alakú lap zárja le. A tárgyalt típus darabjait rejtették az erdős-sztyeppei övezet halomsírjai, így pl. Csasztie 7. és 34. kurgánja is, melyek közül a 7. kurgánban talált fokos a paszabihoz hasonló, kerek lappal záródott. Liberov a két fokost egyidejűnek tartja, eltérő alakjuk a használati mód különbözőségére utal: a kerek záródású példányt kovácsszerszámnak határozta meg, de mindkét csákányt a 6—3. század közé keltezte. 3 7 Arányaiban hasonló Perebykovcí 2. halom fokosa, melyet az újabb kutatás már a Kr. e. 7. század második felére datál. 38 Ugyanakkor Kozenkova a Kaukázus területén ismertté vált példányokat ennél későbbre, a Kr. e. 7. század végére, a 6. század elejére keltezi, sőt az e típushoz sorolható csákányok nagy részét a 6. század második felére, 5. század elejére helyezi. 39 Összességében elmondható, hogy ez a fegyvertípus kevéssé jellemző a Kárpátmedencére, elterjedése inkább az erdős-sztyeppei övezel ben figyelhető meg, 4 0 eredete tehát inkább e területhez köthető. Mirossayová az alsómislyei raktárlelet feldolgozása során arra a következtetésre jutott, hogy a meglehetősen késői leletegyüttes a HD 3, még inkább a HD/LTA fordulójának időszakára (Kr. e. 5-4. századra) keltezhető. Tekintettel az alsótelekesi temető kronológiai helyzetére, to8® Vulpe 1990, 127-130. 3 1 Leszih 1939, 86., IV. t. 20., Párducz 1965, 182. 3 2 Párducz 1965, IX. t. 7., X. t. 2., 182, 190. 3 3 Patay 1961, IV. t. 3. 3 4 Patay 1961, 38., 3. jegyzet. Újabb feldolgozását ld. Mirossayová 1980. 3 5 Párducz 1965, 182.; 11. kép 3 6 Csalog—Kisfalud i 1985, 326., Abb. 6, 27. 3 7 Liberov 1965, 17., 14. tábla 2, 7. 3 8 Smimova 1998., 455, 460, Abb. 11:10 3 9 Kozenkova 1995, 72-73, XIX. t. 3-5. 4 0 Meljukova 1964, 66ff.