Folia archeologica 48.

István Vörös: Az aquincumi castrum mithraeumának állatcsontleletei

AZ AQUINCUMI CASTRUM M ITH REU MÁNAK ÁLLATCSONTLELETEI Az aquincumi légiotábor Tribunus Laticlaviusok házának ÉK-i traktusában a 2-3. században egy Mithreumot alakítottak ki. Nagy számú állatcsontlelet került elő a szentély ENY-i sarkában - az alapító oltártól NY-ra, a Mithra Petrogenius (Kígyós) oltár mögött - az áldozati gödörből, a szentély területéről, valamint a templom hajójából és előteréből / l. kép, 1. taolázat/. A Mithreumból előkerült állatfájok a következők: szarvasmarha, juh, kecske, sertés, házityúk, házilúd; őstulok, gímszarvas, őz, mezei nyúl, halak valamint folyami kagyló és osztriga héj. A Mithreumból előkerült állatcsont-maradványok - 874 db - 73,8 %-a a szentélyben (645 db), 13,7 %-a a templom hajójában (119 db), és 12,5 %-a az előtérben volt. Az áldozati gödörből 481 db állatmaradvány került elő: Szarvasmarha 18 db Házilúd 20 db Házityúk 248 db Sertés 180 db Hal 1 db Mezei nyúl 1 db. Juh 3 db A házityúk maradványok kis testű fajtához tartoznak. A 21 egyedből 12 kakas és 4 kappan. A kifejlett sertések kis testűek. A 19 egyed közül 1 neonatus, 7 infantilis, 7 juvenilis és 4 aduitus életkorú. A szarvasmarhák között a localis rövid szan ú kis testű fajta mellett előfordul az import nagy, hosszú szarvú, nagy testű állatok is. A 22 egyed közül Ì infantilis, 3 juvenilis és 18 adulutus életkom. A juhok és kecskék szintén kis testűek. Az őstulok és a gímszarvas maradványa tehenektől származnak. A teljességre való törekvés nélkül összegyűjtött Mithreunrok közül 24 templom épület és 6 természetes barlangi üreg. Az állatmaradványok 8 esetben szentélyből, 2 esetben a templomon belüli áldozógödörből származnak. Á Mithreumok közül 5-ből csak „állatcsont", hétből „madárcsont" közölt. A 25 Mithreumban az állatfajok gyakorisága a következő: madár" 20 (13 baromfi, 7 madár), sertés 17, juh/kecske 15, szarvasmarha 14, hal 3-3, gímszavas 6, mezei nyúl 4, ló-őz-vaddisznó-kutya 2-2, őstulok-farkas-róka-nyest l-l helyen fordul elő/10, táblázat/. Az áldozati gödörben: - a sertének 7 hosszában kettéhasított fej-része, 5 félbe hasított mellkas-része (hosszában hasított gerinc, belülről.vágott borda-sor), 7 mellső és 3 hátulsó láb csontjai, - A juhnak kizárólag fej-rész és ujjcsontja, - A szarvasmarhának 2 homlokcsontos szarvcsapja, borda-sor és ujjcsontjai, - A tyúknak 10 fej, 4 mell, min. 10 szárny és min. 14 láb csontjai, - A lúdnak csigolyák, 2 szárny és 3 lábcsontjai voltak. Az oltárok körül: - a sertésnek fej-része, borda-sor, mellső és hátulsó láb csontjai voltak. A K-i podium előtt: - a sertésnek fej-része, borda-sor és mellső láb csontjai, - a tyúknak 4 fej, 3 szárny és 3 láb csontjai voltak. A Mithreum többi részében a sertésnek a szentélyhez hasonló, a kiskérődzőknek és a szarvasmarháknak eltérő csontjai halmozódtak fel. A két utóbbi esetében a fej-régión kívül az ún. húsos-régió csontjai találhatók, és hiányoznak az ujicsontok /4-5. táblázat/. Nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a szentélyben a Defalazás előtt tartott szertartás állatcsont-maradványai maradtak meg. Ezek sertés, tyúk és lúd húsos testrégióin kívül hasított sertés, egész tyúk fejek, egy juh fej-rész és a szarvasmarha szarvcsapok; juh és szarvasmarha ujjcsontok. Feltételezhető, hogy a sertés-juh-szarvasmarha és a tyúk fejek (fejrészek) áldozati adománynak; a sertés lapocka és comb, valamint a tyúk és lúd szárny - láb étkezési adománynak tekinthető. Az állatok moralitása alapján az állatok leölése, illetve a belőlük készült ételek fogyasztása jún/júl. - szept/okt. és dec/jan. - febr/ápr. hónapokban történhetett. A Mithreum szentélyéből előkerült üvegtálon ábrázolt szarvasmarha ikonográfiailag az egyiptomi újbirodalom tehén ábrázolásaival mutat hasonlóságot. Vörös István