Folia archeologica 48.
Kemenczei Tibor: Adatok a szkítakor kezdetének kérdéséhez az Alföldön
38 KEMENCZEI TIBOR félszamarat ábrázoló szobrocska van. 2 2 Ezeknek szinte pontos mása az Erdélyben, Gernyeszegen talált darab. Eltérést mindössze az mutat, hogy az előbbiben nincs vasgolyó, s a testét áttörő háromszög alakú nyílások elrendezése más. Hasonló, félszamár figurával díszített póznavég, s egynek töredéke Erdélvből ismeretlen lelőhelyről ismert, 2 3 s még egy került elő a Dnyeper, Sula folyó vidékén lévő Romny körzetben. 2 4 Az előbb említett póznavégeken megformált állat, a félszamár (Kulan) sohasem élt a Kárpát-medencében. Ez egy Elő-ázsiai állatfaj, amelynek elterjedési területe a Középső-Dnyepertől a Don-Volga-Aral-Irtisig, délebbre a Káspi tóig terjedt. 2 5 Ezért feltehető, hogy a gernyeszegi és az ismeretlen lelőhelyű erdélyi póznavégek nem a Kárpát-medencében készültek, hanem keleti műhelyek termékei. A korában előkerült, félszamarat ábrázoló szobrocskával díszített póznavégek mindegyike szórványlelet, így pontos korukat nem lehetett megállapítani. A Novozavedenoe-i kurgánleletek viszont erre lehetőséget nyújtanak. Az 5. kurgánból olyan állatfejekkel díszített végű agancs zabla oldaltagok kerültek elő, amelyek a korai szkíta kultúra, a Kr.e. 7. század jellegzetes emlékei. 2 6 Néhány darabjukat (pl. zabotin 2. kurgán) még ennél is korábbra, a Kr.e. 8. század második felére, végére keltezték. 2 7 A gernyeszegi póznavég ezek szerint származhat a Kr.e. 7. század első feléből, s így a Kubán síkságának szkíta-iráni stílusú művészetének legkorábbi alkotásaihoz tartoznak a Kárpát-medencében. A Nagyalföld térségében előkerült állatfigurás póznavégek közül a Gyöngyösön (2. ábra 1-6) és a Nagytarcsán (8. ábra 1-3) talált darabokhoz tartoznak más tárgyak, a többi példány szórványlelet. Mindkét leletegyüttesben vannak bronzkolompok (3. ábra 1-5; 9. ábra 1-9) és Vekerzug típusú vaszabiák (3. ábra 6-7; 10. ábra 1-4), de a közös tárgytípusokon kívül a gyöngyösi temetkezés mellékletei között többek között kocsi alkatrészeknek meghatározott vaslemezek, pálcikák is találhatók. A gyöngyösi vaslemezek rendeltetéséről megoszlanak a kutatók véleményei. Már Márton Lajos közleményében olvasható az, hogy egyes darabok kocsivasalás részei lehettek. Eszerint elképzelhető az, hogy kerékvasalás (5. ábra 11), kocsi rúdvasalás (5. ábra 14), járom tartozék (5. ábra 8) részei egyes töredékek, míg a kampós végű vaspálcikák (5. ábra 4, 5, 6. ábra 1, 3, 6, 11) a kocsi saroglya vasalását képezhették. 2 8 Bakay Kornél viszont úgy vélte, hogy a vaslemezek a csörgők faradjának veretei voltak, mivel ezek mind egyenesek, míg a kocsikerék vasalásoknak ívelteknek kellene lenniük. 29 Ugyanezekről a leletekről J. Chochorowski pedig azt írta, hogy azok semmiben sem különböznek a hallstatti kultúra somlyóvásárhelyi halomsírjában talált kocsi temetkezés tárgyaitól, azaz kocsikerekek vasalásaitól. 3 0 A fenti vélemények közül a leletek leginkább Bakay Kornél megfigyelését igazolják, az egyenes vaslemezek valóban nem boríthattak fakerekeket. Igaz ahhoz viszont túl szélesek, s nem homorúak, hogy rúdvasalást alkothassanak. Közöttük mindössze egy homorú, keskeny darab van, amelyet kerekátmetszetű farúdra lehetett szegelni (5. ábra 14). Kissé ívelt vaslemez mindössze egy található a leletben, amelyről elképzelhető, hogy kerékvasalás része lehetett (5. ábra 11). A gyöngyösi temetkezés vastárgyai között egy másik csoportot alkotnak a meghajlított, az egyik végükön kampóban végződő, a másik végükön átlyukasztott 2 2 Treasures 1991, 49. 12.kép; Petrenko 1994, 354. l.kép 1. 2 3 Párvan 1926, 24-25. 12-13.kép; Bakay 1971, 18. 3.kép 6. A szobrocskán ábrázolt állatfajt Vörös István határozta meg, szíves segítségét ezúton is köszönöm. 2 4 Bobrovskij 1901, 9.t. 3. 2 5 Heptner - Naumov 1966. 2 6 Treasures 1991, 49. 1 l.kép; Petrenko 1994, 347. 2 7 Kossack 1987, 43; Medvedskaja 1992, 87. 2 8 Márton 1908, 50. 2 9 Bakay 1971, 15-16. 3 0 Horváth 1969, 113. 7.kép; Patek 1993, 74-84. 54-64.kép; Chochorowski 1998, 477.
