Folia archeologica 48.

Kemenczei Tibor: Adatok a szkítakor kezdetének kérdéséhez az Alföldön

28 KEMENCZEI TIBOR támadóktól származó korai szkíta típusú nyílhegyek sokasága,

9 de ugyancsak a Kr.e. 7/6. századnak a fordulója a kora az Alsó-Ausztriai Retzen kiásott temetkezésnek, amely egy jellegzetes szkíta típusú vasfokost tartalmazott.

1

0 A hallstatti kultúrának az Alföldre eljutott legidóseÍDb korú tárgyai szintén ebből az időszakból származnak." Azt, hogy a Kr.e. 7. végén már az Alföldön is létezhetett a szkíta jellegű kultúra, megerősítik az annak emlékeivel együtt előkerült Észak-balkáni eredetű importtárgyak. 1

2 Az alföldi szkíta jellegű kultúra korszakát megelőző, kora vaskori mezőcsáti kultúra temetkezéseiből előkerült fémleletek között egy sincs olyan, amely fiatalabb korú lenne, mint a Kr.e. 8. század.

1

3 Ennek ellenére a Közép-dunai, Keletalpi hallstatti kultúra halomsírjaiból előkerült, prészkíta típusú kantárszíj elosztóik

1

4 alapján feltehető, hogy a Kr.e. 7. század első felében még tartott a mezőcsáti kultúra korában elterjedt lószerszámzat használatának a kora. Azt, hogy a mezőcsáti kultúra ideje átnyúlhatott a 7. századra, néhány a temetőiből előkerült agyagedény is mutatja, amely a dunántúli hallstatti kultúra urnatemetőinek kerámialeleteivel mutat formai hasonlóságot.

1

5 A szkíta korban azonban már teljesen más típusú tárgyak készítése, használata terjedt el, mint a mezőcsáti kultúra idején. Erről mintegy két és félezer sír lelete tanúskodik. Vannak azonban kutatók, akik olyan alföldi leleteket soroltak a mezőcsáti kultúra emlékei közé, amelyek a Kr.e. 6. századból származnak, azaz ezeket arra az időre keltezték, amikor már az Alföld, a Felvidék nagy részén általánossá vált a szkíta jellegű kultúra. Ennek az elképzelésnek a bizonyítékaként J. Chochorowski az u.n. Gyöngyös - Miskolc / Diósgyőr lelethorizontot hozta fel, amelyről a véleményét a következőkben foglalhatjuk össze: a sztyeppe vidéki Novocserkassk periódus, azaz a Kr.e. 8. század - 7. század közepe közötti időszakban már a második kimmer áramlat jutott el az Alföldre. Ekkor létesült ott a mezőcsáti temető, ebből az időszakból származnak a Gyöngyösön és Miskolc - Diósgyőrön napvilágra került kocsitemetkezések. Az utóbbiak a hallstatti kultúra erős hatását tükrözik, amelyet az bizonyít, hogy leleteik nem különböznek a Dunántúlon, Somlóvásárhelyen feltárt halomsír mellékleteitől. Az, hogy a Kárpát-medence keleti felében ekkor „hallstattieserung", azaz az ottani kultúrák nallstatti jellegűvé válása zajlott le, a gyomai halomsírban a prészkíta arany tárgyakkal együtt talált festett cserepek, a maroscsapói (Cipáu) temetkezésekből származó és a fiigödi depóleletben lévő vas zabla száirészek, valamint a Kelet-szlovákiai telepeken feltárt festett kerámia bizonyítják. 1(

1 Az ismertetett elméletnek egyik érve sem állja meg a helyét. A mezőcsáti kultúrának a „Gyöngyös - Miskolc / Diósgyőr lelethorizontja" egész egyszerűen nem létezik, mivel mindkét névadó lelőhelyen a kocsi alkatrészeknek meghatározott vastárgyak jellegzetesen szkíta típusú leletekkel együtt kerültek a napvilágra. Ennek egyik bizonyítékául Márton Lajosnak 1908-ban, csak magyar nyelven megjelent, a gyöngyösi leletek előkerüléséről írt közleményét lehet idézni. 1907-ben jelentették a Nemzeti Múzeum régiségosztályán, hogy Gyöngyösön, a várostól délre húzódó dombtetőn szőlő rigoloztatás során bronz-, vastárgyak, 9Dusek, M.-Dusek, S. 1984, 9.t. 22-26, lü.t. 9-16, 32.t. 10-58 stb.; Parzinger / Stegmann-Rajtár 1988,175. A nyílhegyek pontos lelő körülményeit P. Romsauer állapította meg. Szíves szóbeli közlés. 1

0 Terlan 1998, 551. 3.t. 1. 1

1 Galántha 1986, 329. 3.t. 6; 331. 5.t. 1-2: urna, csónak alakú fibula, Csanytelek. 1

2 Párducz 1954, 35. 15.t. 7-9, 1 1: madár alakú csüngők, tagolt bronzgyöngy, 38. 8.t. 1, 22.t. 1-2: áttört díszű korongfibulák, Szentes-Vekerzug 1

3 Kemenczei 2000, 243. 1

4 Patek 1993, 96. 75.kép 3-10: Vaszar; Egg / Neuhäuser / Skoberne 1998, 440. 5.kép 5-6: Budinjak; Moosleiter 1996, 325. 10.kép 7-8: SalzburgMaxglan; Stöllner 1996, 477. 3.kép 7-11: Gilgenberg. 1

5 Patek 1993, 27.kép 14, 29.kép 6: Mezőcsát, 43.kép 15: Nagydém-Középrépáspuszta, 69.kép 22: Halimba-Cseres. 1

6 Chochorwski 1985b, 110. 117-118; Ua. 1998,447.