Folia archeologica 47.

Csongrádiné Balogh Éva: Tipológiai és traszeológiai vizsgálatok rézkori és bronzkori pattintott kőeszközökön

PATTINTOTT KŐESZKÖZÖK VIZSGÁLATAI 25 Munkavégzés formái Típus száraz bőrön való mozgás száraz bőr vágása száraz bőr vakarása csonton való használat növényi részek vágása kombinált munkavégzés hús/friss bőr megmunkálása használati nyom nélküliek retusált penge 3 1 2 4 retusálatlan penge 1 25 hegy 1 lapos árvéső 1 középső élű árvéső 2 oldalsó élű árvéső 1 1 árvésőpattinték 1 csonkított eszköz 1 fúró 1 vakaró retusált pengén 1 pengevakaró 1 kettős vakaró 1 Összesen: 48 db 2 7 2 1 1 2 1 32 1. ábra A vizsgált rézkori minták között előforduló részletes eszköztípusok és a munkavégzés formái közötti összefüggés Fig. 1. Correlation between detailed tool types occurring in the Copper Age material and the types of working kaparó, vakaró, tompított hátú penge töredéke, retusált szilánk, retusálatlan penge) egy-egy példánnyal képviselteti magát, jelezve ezzel, hogy a bronzkorban a növényi részek vágására a jellegzetes fűrész, ill. bifacialis megmunkálású fűrészélű szilánkok mellett, esetenként bármilyen típusú kőeszközt felhasználtak (10. ábra 5, 7, 10). Meglepő azonban az a tény, hogy a megvizsgált kőeszközök 40%-án nem volt használatból származó kopásnyom. Tipológiai szempontból szinte ugyanazokról a típusokról (fűrész, ill. bifacialis fűrészélű szilánkok, vakaró-fűrész kombinációja, nyeles hegy, retusálatlan szilánk, retusált penge, bifacialis kaparó) van szó, mint amilyeneken a növényi részek vágásából származó kopásnyomok voltak (10. ábra 2, 4, 6). Mivel ebben az esetben nem lehet olyan jellegű szabályszerűséget felállítani, mint a rézkori retusálatlan pengéknél, nagy valószínűséggel véletlenszerűen olyan pattintott kőeszközök kerültek vizsgálatra, amelyeket vagy nagyon rövid ideig, vagy egyáltalán nem használtak. Biztosat csak azután lehetne mondani, ha nagyobb sorozaton végeznénk el a kopásnyomvizsgálatot, s kisebb lenne a tévedés lehetősége, mint jelen esetben, ahol a vizsgált 34 db nem teszi lehetővé, hogy pontos statisztikai számításokat végezzünk. Valamivel egyszerűbb a megítélése annak a csoportnak, amely a lökés által okozott sérülés nyomait viseli magán (10. ábra 8, 9). Ezek közé csupán nyílhegyek tartoznak. Különböző kovából készített bifacialis megmunkálású nyílhegyek. A problémát itt csupán a sérülés jellege okozza az érintett kőeszközökön. Brian Adams megfigyelései - és az irodalmi adatok szerint - a lökés miatt a kőeszközök distalis végén olyan sérülés keletkezik, amely hasonló ahhoz, amilyet az árvéső-készítés hagy az eszközön. A csontból, fából és kőből készült hajító eszközö-