Folia archeologica 47.

Péter Gróf - Dániel Gróh: Késő római őrtorony és szoborlelet Visegrád-Lepencén

KÉSŐ RÓMAI ŐRTORONY ÉS SZOBORLELET VISEGRÁD-LEPENCÉN A Visegrád-Lepencén 1995-ben felszínre került 18,35 x 18,35 m-es, négyzet alapú, négy belső pilléres őrtorony átlagosan 2 m magas falmaradványai kiváló kőanyagból, szokatlanul igényes technikával épültek. Az őrtorony Dunára néző bejárata előtti falomladékban építési feliratot, körülötte három szoborfejet találtunk. A tábla szövege szerint a tornyot I. Valentinianus uralkodása alatt, Valens és Gratianus társcsászárok idején Gratianus és Probus consulsága évében, 371 -ben építették. A felirat és a portrék közötti szorosabb összefüggés lehetőségét nem zárhatjuk ki. A szoborfejek alaposabb vizsgálata után kitűnt, hogy az első számút utólag megmunkálták; az orra mellett, valamint a felsőajaknál jól látható vésőnyomok látszanak, a fülénél, a fejtetőn s az állnál elsimított vakolatnyomokat figyelnetünk meg. Az őrtorony feltárása során csekély leletanyag került elő: Terentius, Frigeridus dux bélyeges téglatöredékek, bronzérmek a 4. század középső és harmadik harmadából. A lepencei őrtorony építését a felirat 37l-re teszi, de a régészeti megfigyelések ezt csak részben támasztják alá. Elképzelhető, hogy a 4. század első felében elkészült burgust I. Valentinianus korában csakjavították, ezért került sor az építési felirat és a 3. szoborfej elhelyezésére. A fenti kérdésekre az őrtorony lehetőség szerinti teljes feltárása adhat választ. Gróf Péter - Gróh Dániel