Folia archeologica 46.

T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései

88 T. DOBOSI VIOLA-VÁRI ÁC.NES Vörösbarna kovából. A másik oldala sima. 1941. X. 4. Szabó István földjén az úttól 112 lépésnyire. 7 m hosszú és 60 cm széles árok ásva 140 cm mélyre. 120 cm mélyen elég sok ősállatcsont, sűrűen egymás mellett, részben egymás alatt, tenyérnyi vastag rétegben. A hosszú csontok csak töredékekben, a bordák egy-egy darabban. A lábtőcsontok egészben. Rénszarvascsontok voltak. A csontos rétegben kovadarabkák is voltak, sőt szép obszidiánpenge is. Egy avar és egy római sír megbontotta a folytonosságot. Az obszidián egyik oldala sima, a másik kidolgozottnak látszik (117. rajz). Szebb egy májbarna színű nyíl vagy lándzsacsúcs (118. rajz) Az itteni dombban kb. 8 m mélyen 1/2 m vastagságban kavics van. Cikány-Szabóék telkén kútásás alkalmával állapították ezt meg. 1942. IX. 5. A múlt évi fenti árok melletti új árokban 4 db rénszarvasagancs, majdnem teljes, egymás közvetlen közelében, részben egymáson: 3 kifejlett állat és 1 fiatal réné. (119. rajz) 2 db kovaszilánk is. Éppen oly mélyen, mint a fenti leletnél. És még egy db fog, réné. És egy kis darab faszén. A mellékelt rajz szerinti (120. rajz) - bal oldali - szép kalcedon pengetöredéket kaptam a korábbi oldalak egyikén említett Cikány-Szabó Andrástól, munkatársamtól, ki azt a szántóföldek végében lefele jövő úton találta, éppen az itt említett szántóföldek magasságában. A.) keresztmetszet, B.) felső lap C.) alsó simalap. Ezen a lapon jobban látszik a megmunkálás. Az él azonban letöredezve. Érdekesebb paleolithok, Szabó István földjéről, néhány ősállatcsont-töredék közül másik oldaluk sima. (121. rajz) 1943. VII. 5. Szép kova, kalcedonpengét kaptam Maróton Lencsés nyug. útkaparótól ki ezt tavasszal találta kapálás közben földjén a Bonci földeke

n a fenti paleolithikus lelőhely fölötti domboldalon, honnan már került elő szebb kovapenge. Téglalap alakú, mind a négy oldala kidolgozott. Kalcedon penge, egyik oldala teljesen sima (122. rajz). 1942. VIII. 30. Ipoly tölgye

sen jártam, hol évekkel ezelőtt kelta sírleletre akadtak. Ebből 2-3 db elég szép és jó karban lévő agyagedényt a szobi lazaristáknál láttam. Megtaláltam azt a gazdát, ki ezt a leletet szántás közben találta. Jobbágy József a neve. Szántóföldjén, egy laposabb dombból 3 csontvázat szántott ki. Ezek mellett voltak ezek az edények és egy üvegkarperec. Agát! Egy vagy két edény összetört, a karperec is, mely leírása szerint elég díszes volt. Azóta lucerna van a földben, de az idén szeptemberben már fölszántja. 1942. VIII. 30. A szomszédos, de már az Ipolyon túl Kiskesz

i községet is megnéztem, erről is hallottam, hogy találtak ott valamiféle régiséget. Fekvése csakugyan olyan, hogy remélni lehet ott valamit. Az Ipoly mellett egy nagyobb kiterjedésű domb tövében fekszik, melynek egy részét már erősen kikezdte az Ipoly. Meredek, nagy partok húzódnak az Ipoly mellett. Ennek tetején, füves bokros árkokkal szabdalt területen van itt, melyen a csehek két kisebb erődöt építettek, melyeket azonban már szétrobbantottak. Sok régi cserépedény töredéke találtható itt mindenfelé. A csehek innen, - az erőd körüli árkok, vermekből - sok régiséget elvittek, elküldtek. A cseréptöredékek neolit kor végére mutatnak. Egy helyen azonban kődarabot és kisebb fajta tégladarabok, féltéglák - régi téglák - kerültek elő. Néhány neolitkori edénytöredéket az iskola szekrényében is láttam: fazék-, bögre-, táltöredékeket. Badem kúltura korába tartozhatnak. (Ugyanily leletek kerültek elő a szobi Kálvária-dombi dűlőben Vigh Gyula és Tankina József földjéről). Szabad kézzel formált, kisebb-nagyobb, sok durvább, de akad jobb minőségű, mészbetétes, szépen díszített, inkább egyenes vonalú zegzugosán haladó, vagy egymást metsző vonalas díszítés. Bütykös, nagy, lapos fülekkel bíró fazekak sem ritkák. Legérdekesebb egy szépen díszített, elég jó karban lévő, hosszúkás mécses (?) és egy nagyobb agyagkerék. (123. rajz) Az eredeti valamivel nagyobb, mint a