Folia archeologica 46.

T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései

48 T. DOBOSI VIOLA-VÁRI ÁC.NES „természetes nagyság", a rajzok többségében megtévesztő lehet. A régészeti tárgyak mérete így hitelesen vagy méréssel, vagy az eredeti feljegyzés szövegéből, illetve az eredeti rajzból állapítható meg. - A szövegben - a szerző eredeti jelöléseitől függetlenül - aláhúzással emeltük ki a topográfia

i, dőlt betűkkel a kronológiai adatokat. A Horváth Adolf János által gyűjtött, részben a rajzok alapján azonosítható paleolit tárgyak 1938-1948 között kerültek be a Magyar Nemzeti Múzeum őskori, majd megalapítása után az őskőkori gyűjteményének leltárába. A szerző eredményei a dunakanyari paleolitikum kutatásában közismertek. Kutató generációk sora dolgozik sikerrel munkássága folytatásaként. A kopott, megviselt kockás füzetben rögzített adatok a régészet más korszakait kutatók számára is értékesek lehetnek. Szob

i artézi kút fúrása alkalmával talált rétegek 1939. április, május, június. 8,14 - 14,20 m fehéres agyagréteg 14,20 - 14,30-ig szenes agyag" 14,30- 14,50 barna szén (turfa) réteg 14,50- 14,80 " apró, szögletes szemű réteg. Murvás. 14,80 - 15,90 " fehér kőréteg, nagyobb kagylódarabokkal 15,90 - 28 m durva kavicsréteg 28 - 30- " iszapos földréteg 30 - 37- " szürke kőréteg, kristályos 37 - 38- " iszapos kavicsréteg 38- 51,20 " kékes színű üledékes réteg 51,20- 52,10 " szürke kőréteg, kristályos 52,10- 54,50 " üledékes iszapréteg 54,50 - 56 " vörös kemény kristályos kőréteg 56 - 57,20 " üledékes iszapréteg 57- 60 m kemény, fehér kőréteg 60-61,10 „ puhább 61,20- 62,30 „ apró kavics, rizsszerű, benne gyakori cerithium töredék. Nagymaros őskőkora. Nagymaros határában többfelé megtaláltam az ősember nyomait. 1.10 évvel ezelőtt, 1928-ban, a Mihályvölg

v torkolatánál, a nagyállomás alatti aluljáróval szemben lakó Jung Rudolf telkén került elő az első, biztos paleolith kori embernyom. A ház mögötti lassan emelkedő partot fejtették akkor le s téglát készítettek a lefejtett földből. A telek végében, a meredek löszfalba két kisebb pinceféle vájatot készítettek, Jung Rudolf és testvére Jung István. Ezen földkamrák kiásásánál fehér, könnyen töredező ősállatcsontok kerültek elő. Talált ott Jung István 2 db lapos, különösebb alakú, igen kemény kődarabkát, melyek nem csak a vasat, hanem még az üveget is vágták. Az egvik kisebb: 2 cm: 4 cm, a másik valamivel hosszabb, egyik szélén - a hosszabbikon - csipkés. О ezt a két követ hazavitte, majd átadta Labanc László helybeli ref. lelkész sógorának, dr. Gaál Istvánnak. Dr. Gaál István a nemzeti múzeumi paleontológus, engem is fölkeresett a zebegénv

i ősembertelep miatt, melyről jelentést küldtem be a nemzeti múzeumnak és a geológiai intézetnek. Ez alkalommal említette a Jung-féle leletet s mutatta is a kovapenge darabokat, melyeket ő is érdekes daraboknak talált annyira, hogy Jung Istvánnak még a N. M. részéről köszönő iratot is helyezett kilátásba. Jung Rudolffal beszéltem erről a leletről egy ízben, de ő akkor részletesebb fölvilágosítást nem adott nekem. Most, 1938. április második felében a nagymarosi paleolithok kutatgatásaim alkalmával újra hozzáfordultam s csak ekkor tudtam meg, hogy a kovapengéket testvére, Jung István találta, de megengedte, hogy pin-