Folia archeologica 46.
Csongrádiné Balogh Éva: A ságvári késői felsőpaleolit lelőhely tipológiai és statisztikai vizsgálata
20 CSONGRÁDI NÉ BALOGH ÉVA tátott ki agyagosodást, a fent említett klímaoszcillációkat talajtani vizsgálatokkal a karbonát- és humusztartalom, továbbá a hy-érték meghatározásával - lehetett bebizonyítani: 2 8 A ságvári lelőhely régebbi ásatásainak rétegtani ismertetése rendkívül hiányos. Ennek következtében a publikációk alapján a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Raktárában található leletanyagot szinte lehetetlen pontosan réteghez kötni. Az ásatások - kivéve az 1957. évit - során megfigyelt telepjelenségek meghatározása is bizonytalan. Az ásatások folyamán bizonyossá vált, hogy a lelőhelyen két kultúrréteg található. Az ásatások során jelzett eltérő rétegmélységek magyarázataként feltehetően a változatos terepalakulat szolgálhat. A régi ásatások során két ízben említettek még egy 3. kultúrréteget, de mivel ehhez csak csontanyag és néhány penge köthető, nem valószínű, hogy önálló réteg volt. Az 1930. évi ásatáskor az egyetlen kultúrréteget 4-5 m mélyen jelezték. Ez a mélységadat az alsó kultúrréteg szintjének felelhet meg, s valószínűleg a felső kultúrréteg a lelőhely ezen részén a talajeróziónak köszönhetően már az ásatást megelőzően kiékelődött. így történhetett, hogy a Horhos út melletti szelvényben a felső kultúrréteget már nem találták meg. Az 1931. évi feltáráskor a kocsiút szintjénél 1,5-rel lejjebb ástak, s a munkálatok folyamán két kultúrréteget találtak. Az 1932. évi ásatáson szintén egy réteget találtak, de már 2,9 és 3,8 m között. 1935-ben az első kultúrréteg 2,7 m mélyen, a második 4,2 m mélyen volt Az 1932. és 1935. évi szelvényeket egymás mellett, ugyanazon a területen nyitották. Az 1936. évi ásatás alkalmával a felső kultúrréteg 1,4 m mélyről jött elő. Ez a mélység nagyjából megegyezik az 1937., 1941. és az 1957. évi ásatások során tapasztaltakkal (1,4-1,7-1,5 m). Ezeken az ásatásokon az 1937. évit leszámítva (4,6 m) az alsó kultúrréteg is hasonló mélységből jött elő. (3,1-3,4-3,3 m). Figyelemre méltó, hogy a régebbi ásatásoknál - amennyiben jelezték - a második kultúrréteg jóval gazdagabbnak tűnt a felső kultúrrétegnél. Az 1957. évi ásatás azonban rácáfolt erre, olyannyira, hogy az alsó kultúrréteget ekkor szinte csupán a rétegtani viszonyok jelzik önálló rétegként. Ez utóbbi ásatás során mindkét kultúrréteg jóval vékonyabb, 8-10 cm , mint a megelőző ásatások idején. A fent jelzett változatos és esetenként igen eltérő rétegmélységekből úgy tűnik, hogy a felső kultúrréteg idején a felszín a domb tetején viszonylag egyenes volt, míg az í 932-1935- 1936. évi ásatások során nyitott szelvények mélységadataiból arra következtethetünk, hogy egy lejtős teknőszerű mélyedés húzódott a Kis-Horhoshoz közel eső területen. A leletanyag mennyiségéből kitűnik, hogy a település centruma a felső kultúrréteg idején az 1957. évi, míg az alsó kultúrréteg idején az 1936. évi ásatás helyszínére tehető. III. FAUNA ÉS FLÓRA Fauna Az ásatások során nagyszámú állatcsontot gyűjtöttek a lelőhelyről. A régebbi ásatásokból származó anyag a Természettudományi Múzeum raktárában található. A legutolsó feltárás idején azonban olyannyira töredékes, mállékony volt a csontanyag, hogy nem lehetett begyűjteni azokat.-' 1 A telep kultúrrétege alatt elhelyezkedő üledékekből is jött elő áll atcsont, nevezetesen az alsó löszből 2 db mamut- és egyéb állatcsontok, míg a konkréciós sárga homokból egy jávorszaivas vetett agancstöve. 2 8 Gábon-Csánk 1978, 3-11. 2 9 Gábori M. szóbeli közlése.
