Folia archeologica 46.
Kovács S. Tibor: Kemény János erdélyi fejedelem tatár buzogánya (17. sz.-i tatár fegyverek a Magyar Nemzeti Múzeumban)
192 KOVÁCS S. TIBOR kaukázusi és perzsa kovácsműhelyek készítették. A fegyverek szerelése sokkal változatosabb, luszen gyakran kaukázusi, török, orosz, sőt nyugat-európai készítésű műtárgyakat is talánatunk a fennmaradt anyagban. A 1/. század 40-es és 50-es éveiben a magyar és török szablyáknál jellegzetessé válik a keresztvasszárak végeinek megszélesedése. Erre legjobb példa Kemény János erdélyi fejedelem aranyozott ezüst veretekkel és türkizekkel ékesített díszkardja. 4 3 Véleményünk szerint ebben az esetben török, vagy erdélyi hatásra jelentek meg a tatároknál a fent leírt jellegzetességekkel rendelkező szablyák. Hazánkban a 17. századi hagyatéki leltárokban csak ritkán találkozhatunk tatár szablyával. 4 4 A tatár könnyűlovasság legfélelmetesebb, és a szablya mellett leggyakrabban használt fegyvere az íj volt. A kutatásnak időről időre gondot okoz az oszmántörök és a krími tatár íj megkülönböztetése. 4 5 Az összetett reflexíjak fejlődésének az utolsó állomása a húrpecekkel ellátott mandzsu íj megjelenése volt. Ez a szellemes újítás az íj csontorra alá, az íjász felé eső oldalára helyezett - félkörös bevágású - csontbütyök volt. 4 8 A húrpecekkel felszerelt íjon hosszabb a húr, valamint célzáskor és a húr visszapattanásakor a pecek jelentősen csillapítja a rezgéseket. A célzás így pontosabb lesz, valamint a nyílvessző röpte is stabilizálódik. A mandzsu eredetű húrpeckes íj a 17. században orosz területeken és a Krími Kánságban is elterjedt, de Kelet-Európában, vagy oszmán-török területen már nem alkalmazták az íjakon a fenti újítást. 4 8 Véleményünk szerint a magyaroszági múzeumokban őrzött íjak közül azok a műtárgyak tarthatók tatár munkának, amelyeken megtalálható a húrpecek. A Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertára két húrpeckes tatár íjat őriz. Az első - felajzatlan állapotú - íj külső oldalát szarucsík borítja, míg a belső oldalon felragasztott szarvasmarhainak találhatók, amelyet nyírfakéreggel borítottak be, majd zölddel és feketével festették és utána még aranyfestéssel is ékesítették. (8. ábra l.) 4 9 A másik íj az előzőhöz hasonló módon készült, azzal a különbséggel, hogy a műtárgy belső felülete vörösre van festve, amelyet később zöld színű indamotívumokkal díszítettek (8. ábra 2.) 5 0 "Kalmár 1938, 39.; Kalmár 1971, 103.; Lugosi-Temesváry 1988, 101-102. kép, valamint 57. és 91. kép; Gutowski 1997, 38-40. 4 4 Thaly 1873, 227.; Jakab 1875, 179. 4 5 Die Karlsuher 1991, 216-221.; Gutowski 1997, 36. 4 B U. Kőhalmi 1972, 151-152. 4 7 Fábián 1967, 99-101.; U. Kőhalmi 1972, 152. 4 8 U. Kőhalmi 1972, 152-157.; Die Karlsruher 1991, 222-231.; Military 1997, 18-32. 4! l Cimeliotheca 1825, 92. No. 13.; MNM Fegyvertár Ltsz.: 57.7447., hossza: 775 mm. Érdekességkéntjegyezzük meg, hogy a tanulmányban szereplő tatár dob pergamenjének a festése is vörös és zöld. 5 0 MNM Fegyvertár Ltsz.; 54. 1695., hossza: 760 mm.; Az íj jó párhuzama az. a darab, amelyet a tatár kán adományozott II. Gusztáv Adolf svéd királynak. Kraft- Seitz 1948, 378. és 383. IRODALOM A BÉCSI 1933. A bécsi gyűjteményekből Magyarországnak jutott tárgyak kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban. Budapest 1933. BARANYAI 1982. Karanyai DecsiJános históriája (1592-1598). Fordította: Kulcsár Péter. Budapest 1982. B. SZABÓ 1995. B. Szabó, J. Vázlat egy ellenségkép történetéről I. Aetas 1995. (1-2. szám) 12-18. COLI.INS 1975. Collins, L.J. D. The military organization and tactics of the Crimean Tatars during the sixteenth and seventeenth centuries. In.: War, Technology and Society in the Middle East. Ed.: V. 1. Рапу and M. E. Yapp. London 1975. 257-276. CIMELIOTHECA 1825. Cimeliotheca Musei Nationalis Hungarici. Budae 1825. DIE KARLSRUHER 1991. Die Karlsruher Türkenbeute. Hirmer Verlag. München 1991. DOMINIQUE 1984. Dominique Reverend: Bethlen Miklós emlékiratai. Budapest 1984. FÁBIÁN 1967. Fábián, Gy. Archeologia experimentális. Honfoglalás kori magyar íj rekonstruálása. Természettudományi Közlöny 11. (1967) 99-101.
