Folia archeologica 46.
Kiss Etele: Új eredmények a Monomachos-korona kutatásában?
A MONOMACIIOS-KORONA K L TATÁSA 129 tékesíthette 1870-ben a neki tetsző, jóval magasabb áron. 2 6 Az első közlésekben szereplő hazafiúi magatartásukra vonatkozó dicséretek érthetőek akkor, ha számításba vesszük, hogy ilyen kincseket, múzeumi törvény híján, sokkal egyszerűbb lett volna Bécsben, vagy nyugatabbra értékesíteni magas áron, ahol már megindult a zománcok utáni érdeklődés (és hamisításuk), mint itthon. Ennek megfelelően kizárhatjuk azt, hogy nyerészkedési célból értékesítették a zománcokat Pesten. Ehhez kapcsolódik Öikonomides professzor meglepő érve a magyar nacionalizmussal kapcsolatban. Szerinte a részben bizánci eredetű magyar királyi korona Bécsbe vitelét sajnáló magyarok lettek volna a legalkalmasabb vevők egy ilyen koronára nemzeti érzelmeiktől vezettetve, azaz a korona lemezei kifejezetten nekik lettek volna szánva. 1860-ban azonban feltehetőleg igen kevesen gondolkoztak így, hiszen mint a bevezetőben utaltunk rá, a nemzeti romantikus festészet teljes érdektelenséget mutatott a frissen megtalált Monomachos-korona iránt, amit csak alátámaszt Erdynek all. századi bizánci birodalomra vonatkozó megvetése, melyet a Monomacnos-korona első ismertetésekor fejtett ki. A szent istváni-hagyomány folytán a szent koronának eleve a legkevésbé kívánatos eleme volt a bizánci komponens. A magyar királyi korona forradalmi sorsa (profanizációja, Kossuthnak a korona széttöretésére és a daraboknak a Dunába szórására irányuló tervei) és a forradalom abszolút monarchiák általi leverése még élesebben körvonalazzák a magyar nemzeti érzések irányát, amelyektől semmi se állt távolabb, mint a Monomachos-lemezek feltételezhető pozitív értékelése. A lelőhely, Nyitraivánka (Ivánka pri Nitre, jelenleg Nyitra város része) érthetően nem érdekelte különösebben a görög professzort, ahogy a szakirodalom sem foglalkozott vele. Pedig a községben feljegyezték 1914-ben egy Monomachosérem előkerülését, innen 20 km-rel nyugatra pedig Tild (Cifare-Telince, Szlovákia) községben hét Monomachos-érem került elő egy korábbival együtt. 2 7 Ezek az éremleletek a lemezek közel egykorú elrejtésére utalnak. A helység, Nyitraivánka egyáltalán nem érdektelen stratégiai szempontból, különösen ami all. századot illeti. Nyitra a dux (egyik) székhelye talán az 1030-as évektől és az András és Béla, majd utódaik, Salamon és Géza közötti összecsapásokban biztosan szerepet játszott. 2 8 Nyitra több ostromáról tudunk, melyek közül a legjelentősebb 1074-ben, a mogyoródi csata után zajlott le, amikor a vesztes Salamon sógora, IV. Henrik német király segítségével hasztalanul ostromolta a várat. Ezek után továbbhaladva a Dunakanyarnál fordultak vissza eredménytelenül, a krónikák szerint megvesztegetés miatt. 2 9 Az éremleletek megfelelnek ennek az útnak. Nyitraivánka ugyanakkor a Nyitra-Komárom (hadi)úton fekszik, a megtalálás helye, Bucsánydűlő (Huszár János birtoka) pedig a községtől nyugatra egy dombon terül el, és a Nyitrától dél felé húzódó erdőség és dombvidék itt ér véget. 3" A dűlő Bucsány 2 6 Huszár János három alkalommal összesen 321 Frt. 75 kr-t kapott, Markovits, Tivadar viszont a Szent I'éter lemezért, a foglalatért és néhány töredékért 200 Frt-ot. Vasárnapi Újság 16/1861 (Április 21) 190. „Nyitralvánkán Huszár János úr szántóföldjén bizanti arany-lemezképeket találtak, melyeket a Múzeum olcsó áron meg Is szerzett, mivel a birtokos csupán az arany értékét kívánta megtéríttetni. A nevezett helyen ujabban ismét találtak hasonló lemezképeket". További tudósítás ugyanott 20/1861. Összehasonlításképp érdemes megjegyezni, hogy ugyanabban az évben a múzeum kertjében 10 pad felállítására egy grófnő 120 forintot adományozott. Vasárnapi Újság 20/ 1861, 238. A megtaláló nyitraivánkai sírkövéről derül ki, hogy 1869-ben halt meg, feleségével egy évben, és sírkövét unokaöccse állította, tehál közvetlen leszármazottja nem volt. " Ondruch 1964, Nr. 579-580; Gedai 1969, 107; Fiala 1995, 47-56; Ritoók Ágnesnek köszönhetem, hogy felhívta a figyelmemet ezekre az adatokra. 2 8 Ld. KMTI Nyitra címszó. 2 9 Nyitra jelentőségét elveszti a dukátus megszűnésével Kálmán király idejében, amikor Nyitra püspökséggé válik, a környék mint királynői birtok jelenik meg a 13. században. Nyitra ostromáról, s benne a legendás Opos vitézségéről részletesen Bonfini: A magyar történelem tizedei (Budapest, 1995): 2.4.45-54, noha az ott közölt adatokból éppen az derül ki a legkevésbé, miért maradt abba a vár ostroma. 3, 1 A leletkörülményekről legrészletesebben eddig: Mihalik 1963
