Folia archeologica 46.

Kovalovszki Júlia: Dr. Parádi Nándor (1928-1997)

FOLIA ARCHAEOLOGICA XLVI. 1997. BUDAPEST DR. PARÁDI NÁNDOR (1928-1997) A Magyar Nemzeti Múzeumban eltöltött több mint negyvenéves szolgálat után 1997. szeptember 28-án elhunyt Parádi Nándor. Küzdelmes életutat jártbe: az ún. első értelmiségi nemzedékhez tartozott. Nincstelen munkásházaspár gyermekeként maga is cîolgozni kényszerült már a középiskolai évei alatt. A háború súlyosbította a család terheit. Az édesapa háborús sebesülés következtében 1945 januárjában meghalt. Úgy látszott, hogy a tanulni vágyó fiatalember törekvései is megszakadnak. Nagy nehézségek árán sikerült ugyan leérettségiznie, ám a továbbtanulásról szó sem lehetett. Elni kellett, tehát munkát kellett vállalni. A sors a múzeumok felé sodorta: 1946 októberétől a Budapesti Történeti Múzeumban ásatási munkásként kereste meg a kenyerét. Alkalmazói felismerték többre hivatottságát és lehetőséget biztosítottak számára a tanuláshoz. Először elsajátította a metszetrestaurálás fortélyait, majd 1949-től a múzeumi munkája mellett egyetemre járhatott. 1954-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán középkori régészet szakon államvizsgázott. Ezután nevezték ki Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztályára, ahol nyugdíjazásáig, 1995. december l-ig dolgozott. A szülői otthonból értékes útravalókat hozott életpályájához: megingathatatlan becsületet és a munka mindenek feletti tiszteletét. Egészen fiatalon nagyon fontos feladatot kapott: a gyulai vár feltárását bízták rá. Minden apró részletre kiterjedő, pontos, megbízható megfigyelései alapján feltárultak az egyedülálló középkori objektum építéstörténetének mindaddig ismeretlen hiteles részletei, amelyek alapvetően megváltoztatták az épületről addig kialakult képet. ígéretes várkutató tevékenységét azonban - néhány kisebb kutatást nem tekintve (Sály, Kács) - nem folytatta tovább. Talán származásának tudható be, hogy kutatásaiban a középkori társadalom alsóbb rétegeinek megismeréséhez vonzódott inkább. A faluásatásokat tekintette