Folia archeologica 45.

Tóth Endre: Dr. Soproni Sándor ( 1926-1995)

DR. SOPRONI SÁNDOR (1926-1995) 25 A Nemzeti Múzeum régészeti osztályán negyedszázadot töltött el tevékeny munkában (1961-1976), főként mint a múzeum római kőgyűjteményének a gon­dozója. Legjelentősebb munkái, összefoglalásai ez időben készültek el. 1976-tól nyugdíjba vonulásáig a Központi Régészeti Könyvtár igazgatója volt. Egészségi állapota megrendülésével, súlyos operációk után nyugdíjba vonult ugyan, de a betegségéből egy időre kilábalva, termékeny időszak következett. A szegedi egye­temen, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen másfél évtizeden keresztül adott elő, segítette a fiatal régészek képzését és pályájuk indulását. Az 1990-es években pedig tevékenyen részt vett a bölcskei Duna-mederben talált nagy jelen­tőségű római felirategyüttest feltáró és kiemelő munkaközösségben. 1973-ban kandidátus, majd 1981-ben a történelemtudományok doktora lett. Szívvel-lélekkel részt vett a Régészeti és Művészettörténeti Társulat életében: előbb főtitkáraként (1971-1983), majd haláláig alelnökeként. A Társulat választmánya döntése alapján a Kuzsinszky Bálint- és Rómer Flóris-érmekkel tüntették ki. A Német Régészeti Intézet levelező, az Osztrák Régészeti Intézet levelező, majd rendes tagja volt. Három évtizedes munkásságának elismeréseként a Magyar Nem­zeti Múzeum által neki ítélt Széchényi Ferenc-emlékérmet halála miatt személye­sen már nem vehette át. Mindazok számára, akik ismerték, akiket pályafutásuk alatt önzetlenül segí­tett, akik együtt lehettek vele a munkahelyen, az ásatásokon vagy a Társulat ván­dorgyűlésein, segítőkész, vidám és barátságos alakja emlékezetes marad. Tóth Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom