Folia archeologica 45.

Dienes István: A honfoglalás kori magyar kovácsok egyik mesterfogásáról (Jegyzetekkel ellátta: Fodor István)

188 DIENES ISTVÁN 5. ábra Szablya ftiggesztőfule Tiszafüredről (elő- és hátoldal). Abb. 5 Hängeöse des Säbels von Tiszafüred (Vorder- und Rückseite). rögzítsék és ráadásul a szíj aláfutásának helyét, ezt az egyszerű szerkezeti részt, egy mutatós burkolattal elfedjék. Nos, nem véletlenül mondtam ezeket a jelenlegi formájukban teljesen igénytelennek tetsző, rozsdamarta, rücskös felületű függesztőfület a pántokkal együtt mutatósnak, eredetileg valóban azok voltak, ennek árulkodó nyomai rajtuk még mindig fellelhetők; csak szem kell hozzá, hogy észrevegyük őket. A fül burkolatának külső oldalát ugyanis ezüstberakás díszítette. Több - még ma is rajta levő - vékony ezüstszál tanúsítja, hogy egész belső terét egykor - egy ma már felismerhetetlen, de nyilvánvalóan gondos és ötletes terv szerint - az. előre megszerkesztett rajz nyomán kivésett vájatokkal hálózták be, amelyekbe ezüstszálakat fektettek és belekalapálták. Ekképp a sötét vas alapból a fényes ezüstszálakkal kirakott minta, talán a magyarokra oly jellemző nagy, szétterülő palmettacsokor (?) villant szembe. (4. kép 10, 6. kép.) Biztosabbat mondhatunk a hüvely görbülésének magfelelően ívelt pántok mintakincséről, mert akad közöttük olyan megtartású darab, amelynek alapján ezek díszítése meghatározható. Látható e darabon is, hogy a hossztengelyük közepére vésett árokban rézhuzalt fektettek és kalapáltak; a két szélük mentén meg olyan berakás van, amely folytatólagosan sorakozó ezüst ékekként hat, vagyis „kalászmintaként" mutatkozik a vas alapban. A legnagyobb talány volt számomra hosszú ideig, hogy milyen technikával érhették el ezt a hatást. A megoldást Kovalovszki Julika sok szíves baráti segítségével, vele folytatott több napos, vagy talán inkább több hetes konzultáció sorozattal találtam csak meg. Azóta látom, nogy elegendő lett volna a beregszászi süvegcsúcs alsó páros sodrott huzaljára felfigyelni, amelyek ugyan azonos nyersanyagból - ezüstből - valók és gömbölyűek, mégis a kalászmintát idézik meg.

1' Hát hogy is ne volna szembeötlőbb ez a minta, lia a sodratokhoz két - színben különböző - szálat, egy világosat (vagyis ezüstöt) meg egy sötétet (mondjuk rezet) használnak, és azokat még el is lapogatják. Utólag könnyű okosnak lenni, különben is a huzalok fordított csavarásában rejlik a titok nyitja. Mivel a mintát textíliákon, szövésnél is használják, amint arra ugyancsak Kovalovszki Júlia figyelmeztetett, szemléltetésül most magam is pamutból való 6Lehoczky 1900, 399, 401-402.; Hampel 1907, 103. 3.t. 1-2.; Fetttch 1937, 85. LXXIII.t. 1. ; Fodor 1986b," 132-133.