Folia archeologica 45.
Beszédes József: Dioscuros ábrázolású sarokkő Alsóhetényből
I )[( ÏSCUROS ÁBRÁZOLÁSÚ SAROKKŐ 151 és Sopianae sírkövein egyaránt kimutatható. 5 3 Solvai műhely termékének tartják a Zala megyei Bagodvitenyéden előkerült márvány sírkövet is. 5 4 A hetényi sarokkő kormeghatározásához leginkább az ikonográfiái párhuzamok nyújtanak segítséget. C. Spectatius Priscianus sempeteri sírépítményéről - ahol a sarokkövek képmezőiben ugyancsak megtalálhatók a Dioscuros és ifjúreliefek sokféle keltezés látott már napvilágot, 5 5 utóbb P. Kranz foglalkozott behatóbban a datálási problémákkal és a sírépítményt a rajta szereplő Dioscuros ábrázolásoknak az itáliai szarkofágplasztikában meglévő pontos párhuzamai, a nagyszobrászati előképek, 5 6 valamint az évszakperszonifikációk ikonográfiái sajátosságai és a togaábrázolások alapján a 2. sz. végére, 3. sz. elejére helyezte. 5 7 Ugyancsak a kora Severus korra (193-211) keltezte M. Hainzmann és E. Fochmarski azt a négy, Herakles tetteit ábrázoló solvai sarokkövet, amelyeken a hetényivel pontosan megegyező noricumi-pannoniai volutamotívum látható a képmezők felső lezárásaként. " 4 Összehasonlítva a fenti példákkal megállapíthatjuk, hogy a hetényi sarokkő hasonlóan jó minőségű munka, kidolgozásának színvonala semmivel sem marad el tőlük, az egyes kis részletek is több helyen megegyeznek, így nem utánzásról, későbbi másolásról, hanem velük egykorú, azonos időszakban készült faragványról van szó. Készítésének idejét tehát szintén a 2. sz. végére, 3. sz. elejére tehetjük. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Pannónia 2-3. századi történetében a Severus kor az az időszak, amikor leginkább elképzelhető, hogy költséges sírépítményt építtessen, távoli kőfaragókat és távoli kőanyagot hozattasson a megrendelő. 5 9 э 3 Erdélyi G., Pannóniai római sírtáblák mitológiai jelenetekkel. ArchÉrt 77 (1950) 7. 5 4 Bilhei L-Horváth L., Noricumi római sírkövek Zalában. ZGy 16 (1980-1981) 19. Hasonlóképpen vélekedhetünk egy becsehelyi sírkő kapcsán is. RIU 289.; Mócsy A., Zala megye római kori kőemlékeiről. ZGy 6 (1976) 24. 5 5 Az idevonatkozó irodalom összefoglalását lásd: Kranz 1986, 202. э 6 Az előképnek tekintett egyik rómavárosi kolosszális méretű szoborcsoportot, a „Quirinálisi Dioscurosokat" P. Kranz a közép - késő antoninuskorra keltezte. Kranz 1986, 207.; Lényegében ugyanerre az eredményre jutott legutóbb S. Geppert is. Geppert 1996, 67., Kat.Nr. „P32" (170-es, 180 -as évek). Régebbi, ettől eltérő vélemények összefoglalását lásd: Kranz 1986, 206., 44. és 45. j. 5 7 Kranz 1986, 204-212. Itt említjük meg a hetényihez legközelebb álló feldkircheni Dioscuros ábrázolású sarokkövek kormeghatározási problémáját. A két összetartozó sarokkövet (lásd jelen munka katalógusát, 6/a és 6/b). E. Hudeczek a 2. század közepére, ill. valamivel későbbre helyezte. Ez a datálás még erőteljesen tükrözte azt a korábban elterjedt álláspontot, hogy a solvai kőplasztika igényesebb alkotásait inkább a markomann háborúk elé kell keltezni. Diez 1959, 23. A 80-as, 90-es évek osztrák kutatása azonban több olvan új eredménnyel álli elő a sírplasztikai motívumok, az ábrázolt viseleti elemek értelmezésével, tipológiájával kapcsolatban, amelyek módosították a korábban elfogadott keltezési támpontokat. (PI: Pocfimarski-Nagele, M., Die Dionysischen Reliefs in Noricum und ihre Vorbilder. (Wien 1992) 202. A problémáról általánosan: Harl, О., Historische Selektion und Datierung römischer Steindenkmäler im Ostalpenraum. In: Akten des 2. Internationalen Kolloquiums über Probleme des provinzialrömische Kunstschaffens. Veszprém 1991 (1991) 29. A feldkircheni kőemlékeknél semmi sem indokolja a 2. század közepére (ill. valamivel későbbre) való keltezést, így ezt a kormeghatározást nem tudjuk elfogadni. 5 a Lásd a 37. jegyzetet. A grafendorn kőemlék — amelyen szintén azonos kidolgozású és vonalvezetésű volutamotívumot faragtak ki, lásd 28. j. - E. Weber általjavasolt 2. sz. első felére való keltezését túl korainak tartjuk. A nor-pannon motívum feltűnése ugyanis nagyjából a 2. század közepére tehető, eddig előkerült legkorábbi pontosan keltezhető dunavidéki emléke az aquincumi nádorkerti oltár (i. sz. 164). Erdélyi 1974, 1 16. A savariai Iseum processiójelenetének nor-pannon motívuma bár kidolgozásában nem felel meg pontosan a hetényinek. de kontúrjának vonalvezetése, szerkesztési elve azonosnak mondható. Az Iseum megépítését, szobrászati elemeinek elkészítését szintén a Severus korra helyezik leginkább. Tóth /., Az Iseum szobrászati díszítéséhez. Savaria 910 (1975-1976) 101. Másként: Szentléleky, T. - Savaria (Budapest-Amsterdam 1971) 41. - i. sz. 188-ra a CIL III 4150 alapján. 5 9 A markomann háborúk, valamint a 3. század derekának viszonyai nem kedveztek a szállítás biztonságának.
