Folia archeologica 44.
Kovács S. Tibor: Török hatás a magyar fegyvereken a 15-17. században
230 KOVÁCS S. TIBOR Az előbbi fegyverhez sok tekintetben kapcsolható a Kamuty Balázs- (Duló Gábor) féle szablya. (10. ábra l.) 7 7 Nagyon hasonlít mindkét fegyvernél a markolat és a keresztvas, valamint a felkötőkarikák és a torkolatveretek zárása, illetve a sarupántok kezdetei. A Dúló Gábor-féle szablya motívumanyagának egységbe foglalását az ún. „Z" keretezés adja. Az aranyozott ezüstszerelés legnagyobb részét díszíti a préselt és áttört, majd utánavésett technikával készült a Runn motívum elemeiből építkező mintakincs, amelynek közeli párhuzamai török tőrökön találhatók. 78 Az alsó felkötőpánton látható akantuszlevelek a késő reneszánsz művészet szép példái. A sarupánt alján lévő vésett barokk jellegű virágok is figyelemre méltóak, akárcsak a függőlegesen lefutó, három sorban elhelyezett magas foglalási! türkizek. A szablya jól mutatja a török és magyar művészet ötvöződését. Véleményünk szerint ezt a fegyvert a 17. század közepén készíthették. Rákóczi László gróf (1633-1664) a család katolikus ágán a bécsi Burgban Habsburg-főhercegekkel együtt nevelkedett, majd unokatestvérei, II. Rákóczi György és Rákóczi Zsigmond környezetében tartózkodott. Élete nagy részét Felső-Magyarországon töltötte, Zborón és a sárosi kastélyban. 7 9 Rákóczi László fegyverei közül két szablya és egy lóra való pallos maradt fenn. Az egyik szablya aranyozott bronzból készült keresztvasa valószínűleg később került a fegyverre, akárcsak a furcsa, madárcsőrre emlékeztető markolat. (10. ábra 2.) 8 0 Az aranyozott ezüstből készült torkolatveret felső és középső részén poncolt alapon, medaillonban és félmedaillonban elhelyezett rusztikusán vésett Saz levelek és Hatayi virágok láthatók. A sarupánt alsó részét is ezek a motívumok ékesítik. A torkolatveret alsó része és a sarupánt felső harmada jól párhuzamba állítható a 9. ábra 1. képén látható szablyával, azaz itt is megtalálhatók az önmagukba visszakanyarodó, végeiken madárcsőrre emlékeztető indák. 8 1 A két szablya felkötőpántjai is nagy hasonlóságot mutatnak. A Rákóczi-szablyánál a felkötőpántok közepén megfigyelhető, csak ezüstből készült veretek véleményünk szerint a török díszfegyvereknél gyakran látható „firuzekári" technikát utánozzák, amely hasított türkizekből áll. 8 2 A fenti párhuzamokat és Rákóczi László Várad ostromakor történő halálát figyelembe véve, a szablya a 17. század közepén készült. Rákóczi László pallosát az Iparművészeti Múzeum őrzi. (11. ábra l.) 8 3 Az 1945-ben súlyosan megsérült fegyver szablyamarkolattal és stilizált, lehajló sárkányfejeket formázó keresztvassal rendelkezett. A vörös bársonnyal bevont hüvelyt aranyozott ezüstveretekkel szerelték, amelyeknek előlapja öntött technikával készült. Különösen a felkötőpántok és a saruveret igen durván öntött. A díszítőelemek Rumi és Hatayi motívumok, valamint erősen stilizált Saz levelek. A hüvely hátsó felén vésett barokk levelek és virágok találhatók. A saruvereten Kassa város próbajegye mellett Gönczy István (1642-1692) mesterjegye látható. 8 4 Ezt a lóra való pallost Kassán a 17. század közepén készítették. 7 7 Lugosi-Temesvári 1988, 57. kép (Llsz.: MNM Fegyvertár 55.3351.). A szablya pengéje Kamuthy Balázsé lehetett (t 1608), amelyhez később juthatott Duló Gábor (t 1660 körül), aki valószínűleg egy felvidéki ötvösmesterrel készíttette el a szablya szerelését. 7 8 Die Karlsruher 1991, 202-206.; Ltsz.: Iparművészeti Múzeum E. 79.1. A tőr 1656-ban készült török munka. 7 0 Rákóczi 1990, 374-400. 8 0 Temesváry 1989, 77. tábla; Ltsz.: MNM Fegyvertár 53.484. Hossza: 1080 mm, pengeszélesség: 40 mm. 8 1 Fekete, kék és vörös zománccal ékesített virágok borítják azt a szablyát, amelynek a pengéjén az 1661-es évszám látható. Az indamotívum az előbb tárgyalt szablyához hasonlít. Szendrei 1896, 491— 492. 3054. tétel. 8 2 Ennek a török szablyának a jó párhuzamai a következők: a Magyar Történeti 1884, IV. terem 22.; Temesváry 1989, 38. tábla; Ltsz.: Iparművészeti Múzeum E.60.27. 1-3. 8 3 Ltsz.: Iparművészeti Múzeum E.60.17. 1-3. Ezúton is szeretném megköszönni Szilágyi Andrásnak, hogy a fegyvert tanulmányozhattam. 8 4 Kőszeghy 1936, 140. nr. 815. 146. nr. 876. 8 5 Lugosi-Temesváry 1988, 58. kép.
