Folia archeologica 44.
Gerelyes Ibolya: Iszlám hatások a 16-17. századi magyar ötvösségben
208 GERELYES IBOLYA könyvek azonban nemcsak az oszmán művészet mintakincséből merítettek. A leginkább Francesco Pellegrino 1530-ban, Párizsban (11. ábra a), illetve Virgil Solis 1541-ben, Nürnbergben megjelent mintakönyvében 3 1 (11. ábra b) követhető nyomon egy másik hatás, mégpedig a spanyolországi iszlám művészet befolyása. Ez utóbbi művészet alkalmazta azokat a szögletes, geometrikus formákat, az ún. moreszkeket, melyek e két utóbbi mintakönyvben lényegesen nagyobb hangsúlyt kaptak. A korabeli szóhasználat egyébként eredetétől függetlenül váltakozva használta a moreszk és arabeszk kifejezést. 3 2 Ezt az ún. arabeszket vagy moreszket nagyon hamar alkalmazni kezdték az ötvösségben is, sokszor egészen mesteri módon adaptálva e keleti eredetű díszítőrendszert az európai ízlés szerint megtervezett darabokhoz. Az európai ötvösség ezen alkotásain az arabeszk, illetve moreszk eredeti formájától és jelentéstartamától eltávolodott formában, kifejezetten csak mint újszerű díszítőelem jelent meg. Különösen szép példákat találunk erre a német ötvösségben, ahol a 16. század folyamán ez az irányzat végig nyomon követhető. Egyik legkiválóbb képviselője Wenzel Jamnitzer ( 1508—1585) nürnbergi ötvös volt, aki számos munkáján alkalmazta az inkább a moreszkhez közelebb álló, szögletes kontúrozású, félbevágott kartusokat (12. ábra) 3 3, illetve az azokat kitöltő arabeszket. Janinitzernek 1545-ből ismerjük két fedelesserleg-tervét 3 4, melyek szájperemét a Nemzeti Múzeum poharain alkalmazottakhoz nagyon hasonló motívum díszíti. Ugyancsak népszerű volt a moreszk vagy arabeszk motívum a 16-17. századi augsburgi ötvösségben is, ahonnan a magyarországi darabok számos analóg tárgyát ismerjük. Feltűnő a hasonlatosság például Ulrich Schönmachernek az 1580-as évek elején, vagy Georg Christoph Erhardnak a század végén készült fedeles poharaival. 3 5 E motívumot egyházi használatban lévő tárgyakon éppúgy alkalmazták. Példaként Abraham Lotter (1562-1570) keresztelőtálját, vagy Theophil Glaubich (1560-1570) cibóriumát említhetjük meg. 3 6 Az ismert párhuzamok alapján úgy tűnik, hogy a Magyarországon készült tárgyak a németországi példát követték. Ezen belül is elsősorban a spanyol eredetű előképhez közelebb álló szögletesebb, geometrikus formákat. Nagy valószínűséggel ismerhették Virgil Solis fent említett mintakönyvét, a magyarországi tárgyak motívumrendszere ugyanis igen közel áll az ott szereplő előképekhez. Fent említett tárgyaink motívumkincsének elemzése, ahhoz - a más vonatkozásokban is felmerülő - megállapításhoz vezethet el bennünket, hogy a hódoltság időszakában a magyarországi művészetben megjelenő oszmán-török vagy akár általános iszlám hatások sokszor nem közvetlen módon, hanem kerülő úton, a német területek vagy Itália felől érkeztek hazánkba, részeként a vizsgált kor európai divatjának. 3 1 Francesco Pellegrino, La Fleur de la Science de pourtraicture : patrons de broderie, façon arabique et ytalique. Paris 1530, Vo. Clair 1973. 22. tétel, Moriskhe und Türckischer Einfacher und Duwelter art Zuglein Durch Virgillius Solis zu Nurmberg geordnet . 1541. Vö. Türkische Kunst 1985, 190. 3 2 Ezt tükrözik a fent idézett mintakönyvek címei is. Vö. 30-31. jegyzet. 3 3Jamnitzer 1985, 343., 219-221. 3 4Jamnitzer 1985, 39-340. 3 5 Seling 1980, II. 107, 109. 3 6 Seling 1980, II. 92.