Folia archeologica 44.
Parádi Nándor: A Tiszanána-ónánai ásatás
180 PARÁDI NÁNDOR jól kiégetett anyaga és máza a pénzekkel a 16. század közepétől a 17. század második feléig terjedő időből származó cserépkorsókkal állítható közelebbi párhuzamba. 4 9 A leleteknél meg kell még említenünk azt a nagyobb méretű, kb. 6 cm hosszúságii halászóhorgot, amely a szolnoki Damjanich Múzeumba szállítása után a restaurálás során elveszett. A horog előkerülése a Tisza melletti középkori lelőhelyen érthető; a halászatnak a falu életében szerepe volt. Erre utal, hogy Tiszanána jobbágy népessége halászata után 1550-ben 200 akcse, 5 0 1555-ben 250 akcse értékű haltizedet fizetett. 6 1 Az 1684. évi összeírás szerint a falu 44 lakosa a 200 forint taksán kívül két hordó sós csukát és egy hordó vizát, vagy ennek ára fejében 12 forintot, és egy pár darut adott magyar urának. 5 2 Történeti, településtörténeti értékelés Az ásatás, a leletek ismertetése után tekintsük át Tiszanána középkori és kora újkori történetére vonatkozó adatokat Az áttekintést részben megkönnyíti, hogy Szabó J. Gy. a Sarud határában feltárt Árpád-kori falu és temetője feldolgozásakor a régészeti terepbejárási adatok és megfigyelések felhasználásával a környező, mintegy 800 négyzetkilométernyi terület középkori településtörténetét, a falvak helyét 18. század végi térképre vetítve vizsgálta. 5 3 így Tiszanánával kapcsolatban több, számunkra is felhasználható megállapítást tett. Szent László király a Tisza menti Nána, Ménestó, Olfa, Lovásztelek, Pók és Alpoklos birtokokat lovász szolgálónépekkel az egri püspökségnek adta, az adományt IV. Béla 1261-ben megerősítette és határait leírta. 5 4 A határ 6 falu helyét foglalta magába és nagyjából - az EK-i rész kivételével - a mai Tiszanána határával egyezett. 5 5 1281-ben IV. László, 1324-ben pedig I. Károly megerősítette a püspökséget Nána és a hozzá tartozó Olfa, Ménesitó, Pók és Kétlovásztelek birtoklásában. 5 6 Nána egyházának papja 1 334-ben 6 garas pápai tizedet fizetett. 5 7 Az ásatás során annyit megállapíthattunk, hogy az Árpád-kori Nána nem az általunk feltárt területen feküdt. Egymástól nem távoli időben és egymástól függetlenül végzett kutatásunk ugyanerre az eredményre vezetett. Az ásatás ideje alatt a környező terület terepbejárása, 5 8 de Szabó János Gvőző kutatásai, az 1261. évi birtokniegerősítő oklevél adatainak a helyszínen megfigyeltekkel egyeztetése is arra az eredményre vezetett, hogy az Árpád-kori Nána az ásatási területünkről nyugatabbra helyezkedett el. 5 9 A települést Tiszanána néven először az egri püspökség 1493-94. évi számadáskönyvében említik. 6 0 Ez az elnevezése, ebben a helynévalakban való feltűnése egybeeshet a késő középkori falunak ezen a helyen végbement kialakulásával. 4 9 Parádi 1963. 226., 21. kép 4, 5, 7, 8., 24. kép 2. 5 0 Fekete 1968. 64. 51 Heves vármegyei ismertető és adattár 1936. 293. 5 2 Szederkényi III. 1891. 387. 5 3 Szabó 1974. 26., 3. kép. 5 4 Szabó 1974. 32-35.; Györffy 1987. 117-118. 5 5 Szabó 1974. 33.; Györffy 1987. 118. 5 6 Györffy 1987. 118. 5 7 Györffy 1987, 118. 5 8 Tiszanána-Ónána, ásatási jelentés 1966. (Jelzete: XXII. 306/1966. (Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Adattár.) 5 9 Szabó 1974. 32. 6 0 Csánhi 1890. 67.
