Folia archeologica 44.
Parádi Nándor: A Tiszanána-ónánai ásatás
ATISZANÁNA-ÓNÁNAI ÁSATÁS 173 lók 2 9, amelyeknek korát a leletek feldolgozója a XVI. század második felére 3 0, a többi ékszer korát az előbbi időre és a 17. század elejére határozta meg 3 1. Ezt a keltezést a kriptából előkerült pénzek is megerősítették 3 2. Az előbbiekhez hasonló aranyozott ezüstgyűrűk a Magyar Nemzeti Múzeum középkori ékszergyűjteményében is megtalálhatók 3 3. A másik gyűrű aranyból készült. Téglalap alakú, egyik felén keskenyebb, kissé aszimmetrikus, oldalain keskeny bordás díszű foglalatában smaragdhoz hasonló, halványzöld kő helyezkedik el. Foglalatának alul gerezdes kialakításához féldomború keresztmetszetű karika kapcsolódik (9. ábra 2). Az aranygyűrű pontos párhuzamát az általam áttanulmányozott anyagban nem találtam. Egyes részleteiben azonban hasonló kialakításúak ismertek. A sűrű bordázással díszített, kissé aszimmetrikus téglalap alakú gyűrűfej a Magyar Nemzeti Múzeum 60. 171. C. leltári számú aranygyűrűjénél figyelhető meg. A gyűrűfej aljának gerezdes tagolását több darabnál is megtaláljuk 3 1. A karikának forrasztással a gyűrűfejhez erősítése is több gyűrűnélmegtalálható 3 5. A formai és technikai megoldások azonossága is megerősíti, hogy azokkal nagyjából egy időben, a 17. században készültek. Mindkét gyűrűnk esetében a különbség annyi, hogy a felsorolt párhuzamok többségénél színes zománccal még ékesebbé tették. A 66. sír ismertetett mellékletei; a fej, a ruha díszei, a nemesfémből készült gyűrűk egyaránt arra utalnak, hogy az eltemetett nő a társadalom rangosabbjai közé tartozott. A 82. sírban ezüstből készült fülesgombot találtunk. Gömbjét a füllel ellentétes oldalán, gúla alakban négy felforrasztott kis ezüstgömböcske díszítette (9. ábra 4). Ez a fajta fülesgomb a régészeti emlékanyagban többször is előfordul. A Kecskemét Kossuth téri ásatás 19. sírjából 3 6 és a feldebrői templom ásatásánál 3 7 előkerülteket említhetjük. Néhány pénzekkel keltezett leletben is megtaláljuk; közülük a Hont-Kiskérit emelném ki, amelyben a mienkhez hasonló fülesgonibok voltak 3 8. Ha a pénzek, pénzleletek korhatározó értékét figyelembe vesszük, azt mondhatjuk, hogy a fiiles gombok használata a 17. században általános volt, de sem a korábbi, sem a későbbi használatát nem zárja ki. A sírleletek közül még említést érdemel a 69. sírból származó bronzcsat (8. ábra 9), a több sírban is előforduló egyszerű kivitelű kapocspár vagy egyik tagja (8. ábra 6, 10), valamint a sírokkal bolygatott földben talált bronz karikagyűrű (8. ábra 3). A feltárt sírok közül a 42. számú sírban találtunk pénzeket. Ebben összesen három darab pénz volt, és mindhárom I. Ferdinánd (1526-1564) 1540-ben vert körmöci denára 3 9(8. ábra 5). 2 9 Höllrigl 1934. 99., 79. kép 11, 14, 15. 3 0 Höllrigl 1934. 114. 3 1 Höllrigl 1936. 50-52., 31. kép 1-5. 3 2 Höllrigl 1936. 66. 3 3 A60.14l.C. és a 60.157.C. leltári számú gyűrűt említhetjük. Mindkettő származási helye ismeretlen. 3 4 Az alább felsorolt gyűrűk fejének gerezdes tagolású alja van: 20/1890. Lelőhelye: Szinérváralja-Bérc. (Seini, Románia.); 4/1941. Származási helye ismeretlen. 60.149.C. Aranyozott ezüst. Származási helye ismeretlen. 61.2.C. Származási helye ismeretlen. 3 5 A gyűrűfej és a karika összeforrasztását figyelhetjük meg a 4/1949. és a 29/1918.4. leltári számú gyűrűn. Mindkettő származási helye ismeretlen. Közölve: Baroque Splendor 1994. 126, 132. kép. 3 6 Biczó 1976. 342-343., 12. kép. 3 7 Kovalovszki Júlia ásatása. Tanulmányozását és dolgozatomhoz felhasználását ezúton is köszönöm. 3 8 Alelet legkésőbbi pénze II. Ferdinánd (1619-1637) 1622. évi körmöci talléra (MNM Éremtár 232. AJ 1916. és 201. B/1916.). 3 9 A 42. számú sír kibontásakor, a három darab pénz nem egészen egy helyen, hanem az egyik a szorosan mellette levő 43. sír közelében került elő. Először azt gondoltuk, hogy a 43. sírhoz is tartozhatott. A pénzek azonos, 1540. évi verési évszáma inkább azt erősíti meg, hogy mindhárom a 42. sírhoz tartozott.
