Folia archeologica 44.
Tóth Endre: Ókeresztény ládikaveretek Ságvárról
ÓKERESZTÉNY LÁDIKAVERETf.K 129 az ábrázolás témája megegyezik a fenékpusztai évszak-ábrázolásos ládikáéval. A képmezők mérete: 5x6,5 cm. 4. Fenékpusztai ládika" 5 (MNM 31.1855.34.). Két sorban négy-négy téglalap alakú mezőben évszak-perszonifikációk, amit folyamatos thiasos-fríz választ el. A képmezők mérete: 64x92 mm. A lemezsor teljes hossza 328 mm. 5. Fenékpusztai ládika 4 7 (Keszthely, Múzeum, 72.181, 1-6.). A 36 cm hosszú, hét, álló téglalap alakú mezővel tagolt szalagon a Jó Pásztor és több ismételt bibliai témájú ábrázolás látszik (Lázár feltámasztása, Dániel az oroszlánok között). A képmezők mérete: 3,2x5,6 cm. A lemez teljes hossza 39 cm, a leghosszabb sor és legnagyobb láclikaszélesség: a ládika bronzvereteiből egy sor maradt meg. Ezért a darab ide vonása kérdéses lehet. В. I. Intercisai ládika 4 8 (Mainz, О. 4653). Mind a díszítés szerkezetében, mind a témájában (de nem a stílusában!) a ságvári ládika legközelebbi analógiája. A doboz és a fedél előlapját sorban egymás mellett téglalap alakú mezők díszítik. A doboztetőn a sorban 5 képmező, a ládarészen két sorban négy-négy képmező sorakozik. Mindegyik mezőben egy-egy férfialak áll tunikában és palliumban, akiket általában apostoloknak tartanak. A felső sor első alakja Bnschhausen szerint kibontott tekercset tart a jobb kezében. A képmezők mérete: 7,3x5-5,2 cm. (Megjegyzendő, hogy a felcsút-intercisai töredékes veretek szélessége 5 cm.) A ságvári ládikaveretek akkor lennének pontosan típusba sorolhatók, ha tudnánk: volt e folyamatos fríz a ládán. Ha volt, akkor az első öt ládika csoportjába kell sorolni (II. A). Ha nem volt, és a lemezek nagy mérete miatt ez a valószínűbb, akkor az intercisa-mainzi típusba tartozik (II. B). Töredékességük miatt a díszítés szerkezetének megállapításában alig értékelhetők azok a veretek, amelyek az intercisai lemezeknek nemcsak rokonaik, hanem az ábrázolásoknak is pontos másaik. A felsorolt ládikaveretek II. csoportjában legkorábbi a Tyché-ábrázolásos „pécsi" ládika. Viszonylag jól keltezhető: a 4. század közepén (vagy a harmadik negyedében) készíthették 4' 1. A csoport többi darabja a sírban talált érmek miatt 4 6 Buschhausen 1971, 99, nr. A 48 (tévesen 75.1885, leltári számmal); Gáspár 1971, 22, nr. 4G, II. Taf. 51. Gáspár 1986 nr. 791., II. XV. tábla. 4 7 Miiller R., V. századi bronzműhely maradványai Keszthely-Fenékpusztáról, Arch. Ért. 1978, 11-29.; Gáspár 1986, nr. 792., II. LVI. tábla, [ó fénykép; Frühchristliche Zeugnisse im Einzugsgebiet von Rhein und Mosel (Red. W. Reusch) Trier 1965, 123, Nr. 113. 4 8 Buschhaussen 1971, 111., A 55.; Gáspár 1971 nr. 44., Taf. XLVIII.: Gáspár 1986 nr. 688., Taf. LV. 4 9 A ládikát a városperszonifikációk alapján keltezték Constantinopolis alapítása (Kr. u. 330) és Nikomedia pusztulása (Kr. u. 358) közé; Siscia perszonifikációját Magnentiusszal, illetve pannóniai hadjáratával hozták kapcsolatba (márC. Boeck: Historische Ergebnisse eines archäologischen Fundes in Croatieii, SB Wien 27, 1858, 57-88., további irodalom Buschhausennél, 1971, 23-27. és Dragonnál (i. m. 56-). A pontosabb keltezés alapja Magnentius ellencsászár sisciai tartózkodása 352-ben. G. Dragon (i. m. o77.) Ausonius Ordo nobuium Urbium című költeményének városrangsorára emlékeztet, ahol Constantinopolis és Carthago egy sorba kerültek (E.-F. Cornet, Paris 1887, 93-94.). Nemcsak Siscia előtérbe állítását kell azonban indokolni, hanem Nikomediáét is. F.z a város mégiscsak a tetrarchia és Nagy 7 Constantinus uralkodása alalt töltött be jelentősebb közigazgatási szerepel. Különösnek látszik a kiemelése Antiochia és Alexandria vagy éppen Treviri hátrányára: nyugatot tulajdonképpen Siscia képviseli. Nagy Constantinus halála után ( + 337. május 22., Nikomed ía elővárosában) jelentősége kormányzási tekintetben csökkenhetett, mert rendeletet nem adtak ki a var osból. (1 .ásd O. Seeck idevágó munkáját.) A 358-as nikomediai földrengés megítélése pedig kérdéses. Kétségtelenül nagyméretű voll (Amm. Marc. XVII., 7,6 részletes leírással: a többi forrást lásd: W. Rugge, Nikomedia, PWRE, XVII, 478. ConsConst. p. Chr. 358: Ipso anno terrae motus factus, ita ut civitas Nicomedensium funditus versaretur die XIII к. Sep.: aliae vero CL chutâtes partibus vexatae sunt, MCI I AA Chron. minora i., Berlin 1961, 239.). Közvetlenül a földrengés előtt azonban II. Constantinus egy új dioecesis székhelyévé tette (Amm. Marc. XVII. 7,6.: és RE VI. 1366,3.). Julianus ifjúkorától gyakran tartózkodott Nikomediában. A földrengés ellenére 362 tavaszán császárként rendeletet ad ki, és a tavasz végén innen indult el a perzsa hadjáratba. 364. március 1 -jén Valentinianus ill nevezi ki Valenst tribunus stabuli-mV. (Amm. Marc. XXVI. 4,2.). 365 őszén a Procopius elleni hadjárat alkalmával Valens tartózkodott Nikomediában. (Amm. Marc. XXVI. 8,2.). 370 tavaszán ismét >.
