Folia archeologica 44.
Tóth Endre: Ókeresztény ládikaveretek Ságvárról
122 TÓTH ENDRE reteink szerint fel sem tételezhető, hogy a belső erődökben keresztény közösségi templom állt volna 3 2, amíg ennek bizonyítékai nem kerülnek elő. Azt pedig, hogy a 4. század végén a ságvári erőd környékén nagyobb polgári település létezett volna közösségi templommal, nem tudjuk. A belső erődökben, Ságváron, Alsőhetényben, Fenékpusztán és Tácon nem ismerünk olyan épületet, amelyik a 4. században vagy a romai uralom időszakában keresztény kultuszhely, közösségi templom lett volna 3 3. Ezért a márvány asztallapot, az ereklyetartó tokot és a ládikát (vagy ládikákat) az erődön belül, nem volt hol kultikus együttesként felhasználni. A fenékpusztai erődöt úgy szokták emlegetni, mint ahol két ókeresztény bazilika is állt a falakon belül 3 4. Áz I. számú bazilika azonban nem lehetett kultikus keresztény felhasználású 3 5; ezt a véleményemet Sági Károly feltárása igazolta 3 6. A 2. számú bazilika valóban keresztény templom volt, legalábbis a háromhajós, háromapsziszos periódusában. Ez az alaprajz jól keltezhető: jellegzetes templomtípus a 6-7. században és nem korábban . Hogy a fenékpusztai építmény elődei korábban is templomként funkcionáltak-e, azt biztos ismertetőjel és lelet híján nem tudjuk. Mindenesetre a kora középkori templom legkevésbé sem jelenti azt, hogy a helyén korábban állt épületeket szintén kultikus felhasználásúnak kellene tartanunk. Különösen azért nem, mert semmiféle oltárra utaló nyom, ami a keresztény templom elengedhetetlen tartozéka, a feltátások során nem került elő 3 8. A fenékpusztai erődben a római korban keresztény templom jelenlegi ismereteink szerint nem tételezhető fel. A két ságvári ládikaveret ábrázolásai azonosak, csupán megtartásukban különböznek. Ezért a darabokat szükségtelen egyenként részletesen leírni; csak előkerülési állapotukat és megtartásukat ismertetem. Mivel a lemezek eredeti felületükkel befelé voltak lazán összehajtva, a fadoboz vagy annak részei nem kerülhettek a gödörbe, ahol famaradványt egyébként sem találtunk. A lemez (ltsz. 73.2.294,.): legnagyobb hosszúsága 23,5 cm, legnagyobb szélessége: 00,00 cm viszonylag ép állatpotban maradt meg, csupán a Péter-képinező alsó, a Pál-képmező alsó jobb sarka hiányzik. 9. ábra. В lemez (ltsz. 74.1.195): legnagyobb hosszúsága: 23,5 cm; legnagyobb szélessége a Pál-képmezőnél 10 cm. A lemez két darabban került elő. Összehajtva találtuk a bal oldali részt: a díszítetlen szélső sávval, a Péter- és a Timotheus-ábrázolással, és külön került elő a Pál apostolt ábrázoló jobb szélső lemez. А В lemez rosszabb megtartású, mint az A lemez. Már eredetileg is hiányosabban és rosszabb állapotban került a gödörbe. Amíg a Pál-lemez viszonylag épen maradt, a Péter-lemez jobb felső feliratos része, és alsó kerete, a Timotheus-lemez felső feliratos része hiányzik. A szöghelyek a képen láthatók (9. ábra). 3 2 Katonai táborokban, legalábbis a 4. században, illetőleg a rómaiak pannóniai uralmának végéig keresztény templom nem állhatott, mivel a liturgikus célú gyülekezőhely és a liturgia céljára szolgáló terem keresztény közösséghez és nem katonai egységhez volt kötve. 3 3 A ságvári és az alsóhetényi feltárások nem eredmenyeztek olyan épületet, amelyik keresztény kultuszhelynek lenne tartható. A táci "basilica maior és minor"-hoz lásd: Tóth £., A 4-8. századi kereszténység forrásairól és a leletek forrásértékéről, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2, 1990, 21.; Tóth 1991, 100. 3 4 Lásd: Gosztonyi Gy., Arch. Ért. 1944-1945, 251.; A régebbi irodalom összefoglalása: Mócsy 1962, 755-756. ' 3 5 Tóth £., A késő antik császári paloták alaprajzi típusának a kialakulásához, DissArch 11:1, 1972, 3762. 3 6 Sági K, Adatok a fenékpusztai erőd történetéhez. A Tapolca Városi Múzeum Közleményei 1, 1990, 261-313. 3 7 Vitatom a 4. századi templom lehetőségét: Bemerkungen zur Kontinuität der römische Provinzialbevölkerung in Transdanubien, in: Die Völker Südosteuropas im 6. bis. 8. Jahrhundert (hrsg. B. Hänsel, Berfin 1987), Südosteuropa -Jahrbuch 17., 260-261. 3 8 LásdSági Károly feltárást: Die zweite altchristliche Basilika von Fenékpuszta, ActaAnt 9, 1961, 402.
