Folia archeologica 43.

Kovács S. Tibor: A Kopaszi-zátonyi fegyverek

A KOPASZI-ZATONYI FEGYVEREK 267 tett erősíteni.

4

7 A MNM Fegyvertárában lévő szakállasok közül az egyik formájában és díszítésében igen hasonlít a fenti csövekhez. Talán ez is a Kopaszi-zátonyon került A puskacsövek igen egységesek, hosszúságuk 640 és 777 mm között mozog. Űrmértékük 10-11 mm, a csőfal átlagos vastagsága 6,5 mm. Mindegyik cső sima furatú. I. Miksa császár 1499 körül szereltette fel a gyalogság egy részét kézifegyverekkel, amelyek a korábbiakhoz képest jóval könnyebbek és rövidebbek voltak.

4

9 Az 1510-es évektől a puskák egy részét keréklakatos elsütőszerkezettel látták el.

5

0 A 16. sz. elején készült címereken, metszeteken és festményen is találkozhatunk velük.

5

1 Eger 1562-es inventáriumában előforduló puskákat jávorfaagyba rögzítették.'

2 A puskacsöveken lévő kereszthez, illetve négylevelű lóheréhez hasonló jegyeket a szakirodalom nem tudja helyhez kötni.

5

3 Azonban annyi biztosnak látszik, hogy egy vagy két azonos műhelyben készültek. A 16. sz. közepéről származó inventáriumokban előforduló „barbata norinbergenses" nem szakállas puska, hanem könnyű gyalogsági fegyver volt.

5

4 Eger 1555-ös inventáriuma 156 német kézipuskát és 298 spanyol kézipuskát sorol fel. A dokumentum tanúsága szerint ezekhez 584 nagyobb és kisebb puskaportartó tartozott.

5

5 Eger 1558-as és 60-as leltára szerint ezek a „spanyol puskák" Nürnbergben készültek. Ennek az alaptípusa a spanyol lövészkatonák által használt escopette volt.

5

6 Ezek a lőfegyverek a latin nyelvű inventáriumokban pixides, ill. sclopeta alakban fordulnak elő. A fegyvereit kis űrmérete és nagy csőfalvastagsága valószínűsíti, hogy nagyobb töltetet bírtak el, és így megnőtt a lőtávolság is. Ekkor korszerű túzifegyvereknek számítottak, amelyek nagyobb lőtávolságuk, kis méretük és súlyuk következtében megfeleltek az akkori harc minden követelményének. KERÉKLAKATOS ELSÜTŐ

SZERKEZ

ETE

К 1. (10. ábra 1., 12. ábra) Keréklakatos elsütőszerkezet, melynek kereke a lakatlemezen kívül van elhelyezve. A tengelyhez rövid lánctag csatlakozik, ami felhúzáskor rátekeredik. Ennek megfeszítését az elsütőszerkezet hátsó részén lévő laprugó biztosítja. A keréken egy vese és egy kör alakú áttörés található. Az előbbinek fontos biztonsági szerepe van, ugyanis a serpenyőfedél alsó „tüskéje" bezárt állapotban ebbe a részbe illeszkedik, megakadályozva ezáltal a kerék elfordulását. A laprugó mellett 4

7 Nagy 1910, 240-241.; Takáts 1908, 165-166.; Ehhez hasonló „forgószakállas"-t őriz a Kecskeméti Múzeum. Kozák 1974, 301., 19-21. kép. 4

8 Ltsz. 55.3628. Az egykor ágyazatba rögzített nyolcszögletű szakállas csövet célgömbbel és irányzékkal szerelték fel. A csőfar jobb oldalán egy 8 mm átmérőjű gyújtólyuk van. H.: 920 mm, Űrm.: 22 mm. 4

9Nagy 1911,209. 5

0 Quellen 1872,119-120. Itt a fegyvert a számszeríjakon megszokott karral sütötték el. A Kopaszi-zátonyi puskák elsütésénél a korszerűbb ravaszt használták. 5

1 Nyulásziné é. п., 54. A Radák család címere 1514.; Triumph 1883-84, 126.; Müller 1979, 57. 5

2 Szabó 1881, 756. 5

3 Heér 1981, 1443-1486. 5

4 Kelenik 1988, 502. 5

5 Szederkényi 1890, 225-226. 5

6 Kelenik 1988, 487-488, 502. 5

7 Kelenik 1988, 493.