Folia archeologica 43.
Vasziljev, Dmitrij D.: Kísérlet a Kalocsa-környéki rovásfelirat megfejtésére az eurázsiai párhuzamok tükrében
VERSUCH ZUR LÖSUNG DER KERBINSCHRIFT 191 potézis talán túlságosan merésznek tűnhet, de ma még a kelet-európai rovásírásrendszerek megfejtési kísérleteire általában jellemző a feltevések bizonytalansága. Az archaikus türk írásrendszert nyilvánvalóan a szogd írás segítségével reformálták meg. Ez a megreformált rendszer az államiság fejlődése során a belső-ázsiai türkök hivatalos írásává vált (vö. orhon-jenyiszeji írásrendszert). Azonban az archaikus alapot az ősbolgár t'ie-lö törzsek elterjesztették nyugati irányba a VolgaDon vidékig, ahol ez az írásmód különböző fokon kifejlődött formákban élt tovább. A bolgár-kazár állam kialakulása idején az ősi írásmód Nyugaton új fejlődésnek indult, ámde más irányban, mint az orhon-jenyiszeji írás. E fejlődés a különböző török nyelvű törzseknél különbözőképpen viseli magán a nemzetségi jelképrendszer hagyományait, az írásbeliség elterjedtségét, a helyi történelmi és műveltségi sajátosságokat és a más nyelvű írásképek hatását. Mindez számos módosításra adott alkalmat, de egyes népcsoportoknál - szakrális-nemzetségi hagyományok formájában konzerválhatta a belső-ázsiai íráskép archaikus változatát. A kelet-európai rovásíráson belül a kutatók megkülönböztetnek néhány helyi változatot. A Kalocsa környéki íjászkészség csontburkolatára vésett rovásfeliratot a kelet-európai rovásírás korai változataihoz sorolhatjuk. írásmód szempontjából a töröknyelvű protobolgár törzsek felirataihoz hasonlít leginkább. Ezen törzsek elődei egykor a t'ie-lö törzsszövetséghez tartoztak, majd később a Kazár Kaganátus kötelékében éltek, és az Észak-Kaukázusból az Al-Duna vidékére nyomultak. A tegez tulajdonosa nyilvánvalóan valamelyik — nyugati türk nyelvet beszélő kazár törzs tagja volt. A lovas íjász feltehetőleg zsoldosként szolgált a magyar törzsszövetségben, amelynek fejedelmét ,kagán'-jának tekinthette. Szolgálatai során megbecsülést szerzett. A felirat a legnagyobb valószínűséggel nem keltezhető korábbra a Kr. u. 890-es éveknél, és kapcsolatba hozható azon türk-kazár etnikai csoportok valamelyikévelpéldául a kabarokkal -, amelyek ebben az időszakban a magyar törzsszövetséggel együtt nyomultak be a Kárpát-medencébe. Vasziljev, D. D.