Folia archeologica 43.
Tóth Endre: Későrómai sír Tihanyból. (A lemezből készült hagymafejes fibulák tipológiájához)
162 TÓTH ENDR F. úgy köthető lenne, mint valamelyik későbbi keleti gót főemberhez, comeshez, aki a gót királysághoz tartozó Saviat igazgatta 3 5. A típusba tartozó fibulák a következők: 1. Aranyfibula, Lh: Apahida (Romania), Bucure§ti, Muzeul de Istorie 54256. Finály H., Az apahidai lelet, Arch. Ért. 9,1889,305-320. Kiss A.: Die Goldfunde des Karpatenbeckens vom 5-10. Jahrhundert, Acta Arch. 38,1986, 105. Heurgon 1958 XV. tábla. 2. Aranyfibula, Lh: Tournai, Childeric-sír. J. Werner: Neue Analyse des Childerilsgrabes von Tournai, Rhein. Vierteljahrsbl. 35, 1971, 43-46 K. Böhner: Childerichgrab, RGA 4, 1981, 450-452. 3. Aranyfibula, Lh: Reggio Emilia, kincsleletből. M. Degani, Il tresoro Romano barbarico di Reggio Emilia, Firenze 1959.: Bierbrauer 1975, 304. 32. tábla: Age in Spirituality, (К. Weitzmann, New York 1979) nr. 275. 4. Aranyfibula, Lh: Róma, Palatínuson a stadion közelében. Notizie degli Scavi 1895,360. : Bierbrauer 123, 5. tábla: Heurgon XIV, tábla. 5. Aranyfibula, Lh: Ismeretlen Paris, Louvre, E. Coche de la Ferté. L'antiquité chrétienne au Musée du Louvre, Paris 1958,102. nr. 37. Heurgon XIV. tábla. 6. Aranyfibula töredéke, a tűtartó hiányzik. Lh: Degoj, Sisaktól DNy-ra, a Kulpa medréből. (Wien Kunsthistorisches Museum, Inv. Nr. VII В 299). Fr. Kenner: Beiträge zu einer Chronik der archeologischen Funde in der österreichischen Monarchie (1859-1861) Archiv f. Kunde österr. Geschichtsquellen Wien, XXIV, 305-6.58. kép. Mötefind 1916, 154, Abb. 16. Behrens G., JbRGZM 1, 1954, 232. nr. 18.: Noll 1958, 19. A. 39. Vinski 1967, IV/1 tábla. В 8 Aláhajtott lábú csoport - В 8: a jeruzsálemi típus A típus egyetlen ép képviselője Jeruzsálemben, az ún. Próféta sírjából került elő a múlt században. Töredékes példányát (csak a tűtartó) a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi, ahová ismeretlen lelőhelyről, magángyűjteményből került. A jeruzsálemi példányt a British Museum őrzi, és csak rajzát közölték. Leírása a Dalton-Catalogus szerint: "Bronze fibula, of the cross-bow type, once gilt, the heas and cross-piece terminating in melon-shaped knobs. Teh bow is a broad ridge grooved on tne upper edge and having on either side four triangular hollows: the stem is flat, expanding to the end, and has in the centre a Latin cross in a ground composed of herring-bones alternating in silver and copper. The pin works on a spring, and lies in a groove formed by a continuation of the stem, doubles under and joined by a wire to the narrow neck of the bow. Late 5th century." A fibula inkább csak formájában követi a valódi öntött és lemezes fibulák alakját. Főként a rugós túszerkezet és a tűtartó felső végén elkeskenyedő lemez, ami viszszahajtva a tűt tartja, és aminek vége drótként csavarodik a kengyel felső végére, mutatja az aláhajtott lábú fibulák erős hatását. Ezért akár a 3-4. századi fibulák másolására is gondolhatnák, ha a tűtartófelület díszítése nem emlékeztetne az apahidai típus áttört, keresztes mintájára. A jeruzsálemi típusnál azonban a tűtartó felfelé kiszélesedik; a bronz anyagba ezüstberakással készítették el a hosszúszárú latin keresztet; az apahidai típus áttört díszítését a sűrű cikcakk vonalú ezüstberakás utánozza. A budapesti példány tűtartójának díszítése megegyezik a londoni darabéval. A fibula késő 5. századi keltezését későinek tartom a jeruzsálemi sír ládikaveret-mellékletei miatt. 1. Bronz fibula. Lh: Jeruzsálem, "From Tombs of the Prophets". London, British Museum. О. M. Dalton, Catalogue of early christian antiquities, London 1901. 2. Bronz fibula töredéke, a tűtartó maradt meg. Ráth György gyűjteményéből, MNM 10. 1951. 227. Radnóti A., Arch. Ért. 52, 1939, 159. Anm. 53. Tóth E., Römische Metallgegenstände mit Inschriften im Ungarischen Nationalmuseum: Folia Arch. 31,1980, 151. 3 5 A történeti kérdésekhez lásd Bierbrauer 1975,19.
