Folia archeologica 43.
Tóth Endre: Későrómai sír Tihanyból. (A lemezből készült hagymafejes fibulák tipológiájához)
KÉSÖRÓMAI SÍR TIHANYBÓL 159 A II. Valentinianus-szobor fibulája és a szilágysomlyói fibula alapján, valamint egyes éremábrázolások segítségével 2 8 feltételezhető, hogy a hagymafejes fibuladivat hatással volt a császárfibulák kialakítására is. A fibulák félköralakú kengyelét azonban nagy, csiszolt kővel helyettesítették, és további kődíszítéssel is ellátták, ami a centrális szerkezetű fibulákhoz tette hasonlatossá az ékszert. A császári család férfitagjai által viselt clamystük különbözősége az összes más, bármilyen magas tisztség által viselt fibuláktól, jól szembetűnik az ábrázolásokról - különösen a consularis diptyconokról. Megfigyelhető, hogy a consulok és más magasállásúak, amennyiben clamyst viselnek, szabályos hagymafejes fibulát (a volutás csoportból a ténèsi típust) hordják, ékkő nélkül. Az elkülönítésről - igaz, késői - császári parancs rendelkezik, amelyben Leo (457-473) megtiltotta nyomatékosan a fibulákon az ékkövek használatát 2 9. 1. Aranyfibula, csiszolt ónixlappal / MNM 122.1895.1. Lh. Szilágysomlyó (§imleul Silvanei, Románia) N. Fettich, Der zweite Schatz von Szilágysomlyó, Arch. Hung. VIII. Bp. 1932. Garam É.-Kiss A., Népvándorlás kori aranykincsek a Magyar Nemzeti Múzeumban, Bp.-Milano 1992, 30, nr. 16. В 7 Áttört tütartójú csoport (Interrasilis csoport) A csoport fibulái megegyeznek van Buchem apahidai típusával 3 0. Csak aranyból készült példányai ismerteK. Ez a tény, a nagyfokú felkészültséget kivánó technikával együtt arra figyelmeztet, hogy ezeket a példányokat igen magasállású személyek viselték. Jellegzetességük a hosszú tűtartó, amelynek sík felületét sűrű, áttört minta borítja. A tűtartó hosszabb, mint a kengyel. A kengyel vaskos, keresztmetszete ötszögletű: elől háromszögletű, hegyes, gerincsáv nélküli. Az oldalsíkok kissé befelé törnek és úgy kapcsolódnak az aljlemezhet. A gömbök szögletesek és esetenként csavaros oldalgömbbel készültek. A csoport típusait a tűtartó alakja és díszítése alapján lehet szétválasztani. 2 S Vö. Constantinus 336—337-es solidusának hátlapját, II. Constantius aranymedaillonjának hátlapját 357— 361-ből és Constans aranymedáillonját 342-343-ból: J. P. C. Kent-B. Overbeck-A. U. Stylow: Die römische Münze, München, 1973, Nr. 657 V, 690 V, 667. 2 9 Codex Iustinianus, 11, 12 (R. Krüeger, Berlin 1880, 433) Leo császár A. Leontiacusnak: Senkinek sem szabad a lova zabiájára, nyergére és kardkötőjére gyöngyöket, smaragdokat, jácintokat felszerelni vagy beilleszteni. Másoknak pedig megengedjük magán zabiáikat és nyergeiket gemmákkal díszíteni. A kötőfékekről pedig bármiféle gemmadíszítést eltávolítani rendelünk. A chlamysokon is olyan fibulákat használjanak, amelyek csak aranyból és drága munkával készültek. Aki pedig kegyességem parancsa ellen tudva tesz, azonnal ötven libra arannyal legyen büntetve. A magánszemélyek közül senkinek sem szabad (kivéve természetesen a matrónák ékszereit és úgy a női, mint a férfi gyűrűviseletet) semmi olyat aranyból vagy gemmákból csináltatni, amik a császárok kultuszához és ékszereihez tartozik, sem ezeket ilyen színekkel és ékítésekkel előállítani, mégha azokat a császári kegyelemnek szándékozna is mintegy ajándékként felajánlani. Ugyanis pietasom az ilyenféle ajándékot nem óhajtja és nem igényli, miként a királyi tiszteletet sem akarja magánszemélyek részéről veszélynek kitenni. Valóban, ha valaki ezentúl valamit ezeknek a tilalmaknak ellenére tesz és kegyelmességem számára előállított ornamentákat, amelyek királyi használatra számítanak, aranyból merészeli készítetni, 100 libra arany büntetést szenvedjen el és főbenjáró büntetés alá vettessék. A királyi ornemantákat ugyanis az udvaromon belül, a palota mesterei kötelesek előállítani, ne pedig mindenféle magánházaknál és műhelyekben készüljenek. Amiből következőleg a legfelsőbb szigorral szentesítjük, hogy kultuszunkban és ornátusunkban tiszteljék a szentséget: azt magánvakmerőség készíteni ne merészeljen. Ha valaki nyugalmunk tiltása ellenére celekszik, megparancsoljuk, hogy ezektől a fent meghatározott büntetést a palotahivatal hajtsa be és a szent adományok közé helyeztessenek. 3 0 Van Buchem 1966, 87.
