Folia archeologica 43.

Tóth Endre: Későrómai sír Tihanyból. (A lemezből készült hagymafejes fibulák tipológiájához)

KÉSÖRÓMAI SÍR TIHANYBÓL 155 mélyre volt szükség, aki a fibulát felcsatolta, vagy a kapcsolótűt még a felöltés előtt helyezték be a köpenybe, majd a ruhadarab nyílásán fejüket átdugva öltötték fel. Ez utóbbi esetben a fibula ki és bekapcsolása szükségtelenné vált. Mindenesetre a nevezetes durostorumi sírkamra festményein, a házaspár szolgáit ábrázoló képeken a köpenyt tartó fiú képén, a felöltés nélküli köpenyen ábrázolták a fibulát is . Noha a csoport egyes példányainál előforduló technikai megoldás, a csavar éppen különlegessége és újszerűsége miatt jellemző lehetne az egyes típusok elkülönítésére, mégsem ezt tartom meghatározó jellemzőnek, mivel több, formailag eltérő típusban is előfordul, és alkalmazása nem általános. Az elkülönítés a csoporton belül a kengyel és a kereszttag formája és metszete segítségével lehetséges. В 5 a Ennsi típus (18. ábra) A típusba tartozó fibulák átmenetet jelentenek а В 3 csoportból a volutás csoportba. A fibula arányai még а В 3 csoport fibuláit követik, azonban a tűtartón már megjelenik a plasztikus és teljesen áttört három-három volutakeretezés. A kengyel keresztmetszete azonban а В 3-as csoport kengyelével majdhogynem megegyezik, csak kissé tér el a trapéz keresztmetszettől: a kengyelgerinc felülete keskenyebb, mint а В 3-as csoport fibuláié, tehát megindul az átalakulás a háromszögletű kengyel felé. 1. Aranyozott bronz fibula, Lh : Enns-Espelmayrfeld (Enns, Museum, Inv. Är.RVII/519. Jobst 1975,201, Nr. 300 44 tábla. 2. Aranyozott bronz fibula, Lh: Ságvár, 42. sír. MNM 10. 1937.5. Burger 1966, fig. 97, XCI. tábla 2. A tűtartó zárólemezén sztaurogram van, niellóban. 3. Bronzfibula, Lh: Bagolasánc-Nagyfakos, Utászlap (Magyarország), Nagykanizsai Múzeum, 80. 63. 2. Berecz K., Római fibulák Zala megyéből, Zalai Múzeum 3. 1991 173, 6. kép 4. 4. Aranyozott bronzfibula, Lh: Augst, 1309. sír. Landesmuseum Zürich, 24 642, Riha 1979, nr. 1497, 56. tábla. 5. Bronzfibula, Lh: Kolarci (Bulgaria) Ivanov 1972, 21. В 5 Ь Mainzi típus (18. В ábra) A fibulák kereszttagjának és a tűtartó tokjának a keresztmetszete köralakú. A tűtartófelület széleit áttört voluták (a típus-példány esetében köztük kis gömbökkel) keretezik. Viselési helyzetben a baloldali oldalgomb csavarmenetes ; a fibula kengyelkeresztmetszete még a trapézhoz közelít. 1. Aranyozott bronzfibula, Lh: ismeretlen, Mainz, Múzeum. G. Behrens, Germanische Kriegsgräber, Mainzer Zt. 11, 1916,14, Abb. 5—6.: Mötefind 1916,153, Abb. 13.: Van Buchem 1966, 77.27. kép. van Büchern felcserélte a mainzi és a windischi példányt a cikkében. 2. Bronzfibula, Lh: Eindisch (Schweiz). Mötefind 1916 155,17. kép. van Buchen 1966 (18. ábra В.) 2

6 D. Ovcarov-M. Vaklinova: Frühbyzantinische Denkmäler in Bulgarien (bulgárul), Sofia 1978, 36. kép. Vö. még/. Werner

, cikkét a 34. jegyzetben.