Folia archeologica 43.

Tóth Endre: Későrómai sír Tihanyból. (A lemezből készült hagymafejes fibulák tipológiájához)

140 TÓTH ENDR F. 9. ábra. A neviodunumi fibula a Krisztus-monogrammal Abb. 9. Die Fibel von Neviodunum mit dem Christus-Monogramm nogramjára (10. ábra). Ez érv lehet amellett, hogy a nagygömbös fibulák készítése a 350-es években elkezdődött. A 4. században a változatos rendeltetésű tárgyakon gyakran megjelenő Krisztus monogramok között kapcsolatot keresni és látni merészségnek tűnhet. Főként azért, mert kevés a lehetőség a jelvény formai változataira. Mégis, a neviodunumi fibula és a II. Constantius-Magnentius éremhátlapok monogramjai között lehetséges a kap­csolat. Legalábbis érvelni lehet amellett, nogy a fibula készítője szem előtt tartotta, talán másolta ezeket az éremhátlapokat. A monogramok azonos betűtípusa a variációs lehetőségek korlátozott száma miatt önmagában nem sokat jelent. Figyelmet érdemel mégis, hogy az érmen nem foglalták keretbe a monogramot. Ez annál is többet nyom a latba, mert a típusba so­rolt többi fibulán a monogramot körbe foglalták (10. ábra). Annak is jelentősége van, hogy az érmek és a fibulák díszítése, műfajilag és az előállításukat tekintve közel áll­nak egymáshoz. Mindkettő kicsiny tárgyat díszít és mindkettőt ötvösök készítették. A nagyszámban előállított, közönséges öntött fibulák (Keller 4. típus) közel sem igé­nyeltek olyan technikai ismereteket és mesterségbeli tudást, mint a 15-20 részből összeállított, a bronz anyagtól idegen, niellódíszű példányok esetében. Éppen ezek­nél az ötvösremekeknél tételezhető fel leginkább, hogy olyan műhelyek állították elő, amelyek szoros kapcsolatban álltak a nagy pénzverdékkel és ötvösközpontokkal (Sisciával, Sirmiummal, Serdicával és Thessalonikával). Az e vidéken történő készítés mellett érv a niellódíszes pannóniai fibulák területi elterjedése, a díszes hasonló bul­gáriai példányok. A pénzverdékben dolgozó vagy azokkal kapcsolatban álló ötvö­söknek a leginkább volt lehetőségük a különféle monogramtípusokat megismerni és alkalmazni. Ezúton képzelhető el leginkább, hogy a Sisciához közeli neviodunumi fibulára éppen egy olyan Krisztus-monogramot véstek, amilyet érmeken szoktak áb­rázolni. Kronológiai tekintetben most csak a Keller 4. és 5. típusú fibuláinak időrendjé­hez fűzök megjegyzést. Az E. Keller szerint a két típus váltotta volna egymást. Az előkerült példányok számaránya azonban a részleges egyidejűség mellett szól. Két-

Next

/
Oldalképek
Tartalom