Folia archeologica 42.

Szathmári Ildikó: A dobozi későbronzkori bronzlelet

60 SZATHM

ÄRI ILDIKÓ letegyüttesekben jelennek meg mind a Dunántúlon (Nagyvejke,

1

0 Orci,

1

1 Palotabozsok 2), mind pedig É-Magyarországon (Balsa

1

3). A dobozi leletben előforduló középbordás, markolatlapján egy-egy nitszeggel ellátott töredékek (1.1.1-2.) kétségtelen a fentebb említett körhöz tartoznak még akkor is, ha egészen pontos megfelelőjét nem ismerjük. A környező területeken a tőröknek ez a változata a horvátországi leletekben a leggyakoribb. Az urnasíros kultúra II. fázisának emlékanyagában szinte kizárólag a Peroni által D típusnak nevezett tőrök terjednek el (Otok-Privlaka, Tenje, Bizovac).

1

4 Ugyanakkor Erdélyben a Hallstatt Aj időszaknak megfelelő Cincu-Suseni fázisból alig ismerünk néhányat (Szenterzsébet-Gusterita,

1

5 Felsőmarosújvár-Uioara de Sus).

1

6 A legutóbbi időben Kemenczei T. csoportosította a magyarországi nyélnyújtványos tőröket.

1

7 Az A-B-C típusokon belül több variációt ismertetett. A dobozi tőr az általa В változatnak nevezett tőrökkel egyezik. A Kárpát-medencében a Reinecke BD - Halstatt Ai időszakban elterjedt és gyártott észak-itáliai Peschiera típusú bronztőrök helyi (dunántúli, ÉK-magyarországi) készítmények.

1

8 A dobozi leletben előforduló ívelt oldalú lándzsacsúcs (1. t. 3.) hosszú ideig általánosan használt fegyverforma volt Közép-Európában a Reinecke BD - Hallstatt Ai korszakokban. Az említett időszakban elterjedt és gyártott ilyen típusú lándzsákat - többek között - G. Jacob Friesen datálta és foglalta össze.

1

9 A Kárpát-medence különböző területein, így ÉK-Magyarországon a legkorábbi darabok az ópályi típusú emlékanyagban fordulnak elő. A felsőzsolcai leletben két újabb lándzsatípussal találkozunk, melyek szintén használatban maradnak későbbi időszakokban is. A babérlevél alakú lándzsacsúcsok két változata ismert: sima tokkal és függőleges bordákkal megerősített tokkal.

2

1 Ez utóbbi igen gyakori a Reinecke BD periódusoktól kezdve. A másik típus a rombikus pengével ellátott lándzsacsúcs.

2- A fentebb ismertetett mindhárom típus a bükkaranyosi leletben együttesen fordul elő.

2

3 A Hallstatt Ai időszak elején gyakorlatilag folytatódik a tárgyalt lándzsacsúcsok gyártása, ezt jelzik, hogy a Kisapáti-Lengyeltóti típusú nagyobb leletegyüttesekben számtalanszor találkozunk ezekkel.

2

4 A sima babérlevélalakú lándzsák azon1

0 Mészáros 1971-72. 19-66. 5 kép 6. " Mozsolics 1985. Taf. 120, 9., Kemenczei 1988, 32., Taf. 10. [Nr. 123.] 1

2 Mozsolics 1985, 18., Taf. 74. 1-3., КетепсгейШ, 32., Taf. 10. [Nr. 130.] 1

3 Kemenczei 1984, 76. 1

4 Vinski-Gasparini 1973, 198-203., Taf. 27. 6-7., Taf. 31. 2-5. Taf. 35. 6. 1

5 Petrescu-Dîmboviça 1978, Taf. 115. [Nr. 260.] 1

6 Holste 1951, 24., Taf., 46., 8, 11., Petrescu-Dîmbovi(a\977, Taf. 224, 12, 17. 1

7 KEMENCZEI 1988, 23-33. Taf. 7-11. 1

8 Kemenczei 1988, 32., Mozsolics A. foglalkozott behatóbban a kurdi lelethorizontban előforduló leletek é-itáliai kapcsolataival. Mozsolics 1972, 373-401. 1

9 Jacob-Friesen 1969. 220-224., v. Brunn 1968, 34-36., Kemenczei 1974, 56-58., Mozsolics 1985, 20-24. 2

0 Kemenczei 1965, 105-175., Moszolics 1973, 33., Kemenczei 1974, 56-58. 2

1 Kemenczei 1965. Taf. XIII. 14-15., Mozsolics 1973, Taf. 57. A 6-8. 2

2 Mozsolics 1973, Taf. 57. A5. 2

3 Kemenczei 1974, 49-70., Mozsolics 1985, Taf. 1. 4-5. 2

4 Kemenczeil963-64, 29-31., 35. Taf. III. 50., Taf. VII. 81-84., Kemenczei 1965-66, Taf. III. 1-2., Kemenczei 1969, Taf. VI. 12, 14., Kemenczei 1984, 74-75.