Folia archeologica 42.

Kemenczei Tibor: A pécskai/Pecica második bronzlelet

38 KEMENCZEI TIBOR lies A. a Ha Ai periódusra adta meg, 1 6 de ilyen tűk ennél idősebb korú leletegyütte­sekben is előfordulnak DNy-Szlovákiában és az Észak-Alföldön. 1 7 A Bánáttól északra, a Körösök vidékén az Igrita kultúrának a $uncuiu§-Izbíndis barlangból elő­került leletei között is volt ilyen tű. 1 8 Ennek a kultúrának a kerámiaművessége sok rokon vonást mutat a gávai és a Bobda-Susani kultúrák leleteivel, s kialakulása a Rei­necke BD korszakra tehető. Az Izbîndiç-i barlangból előkerült kerámia stílus jegyei alapján ebből az időszakból származik, s ez meghatározza az ott talált buzogányfejű tű korát is. így a Cornutel-i leletre elfogadhatjuk a román kutatás keltezését, így kö­vetkezésképpen a pécskai típusú urnák készítése már megkezdődhetett a Reinecke BD periódus idején. B. Hánsel a második pécskai depotlelet legidősebb korú tárgyainak tartotta a kartekercseket (1. ábra 1-4, 2. ábra 2). 1 9 Mozsolics A. viszont ezek girlandmintájára a gávai kultúra kerámiáján található díszítést említette meg párhuzamként. 2 0 A gir­landminta azonban már megtalálható a Reinecke BD periódus alföldi kerámiáján, 1 s ezután a Kárpát-medence keleti felében szinte mindegyik kultúra agyagművességé­nek díszítőmotívumai között előfordul. így igazat kell adni B. Hänselnek, aki szerint középsőbronzkori előzményei voltak a pécskai kartekercseknek. Azt, hogy ezek a kartekercsek a Ha Aj periódus idejénél korábban is készülhettek, bizonyítják a vé­gükre fűzött lándzsaalakú, karikás végű csüngők. A legkorábbi ilyen csüngők az alföldi halomsíros kultúra emlékei közül ismertek, 2 2 majd a következő korszak, a ké­sőhalomsíros - korai urnamezős kor leletanyagában is előfordulnak. 2 3 Kartekercsre fűzve még a Tamásfalva/Hetin-i depotleletben találhatók lándzsaalakú csüngők. Ezt a leletet B. Hänsel a dunai későbronzkor kezdetére keltezte, amely körülbelül a Rei­necke BD periódusnak felel meg. 2 4 Ezt a keltezést alátámasztja a Zehra-Drevenik-i második lelet, amelyben hasonló tűk, karperecek, tokos balta van, mint a Tamásfalvi/ Hetin-i leletben. 2 5 Ugyancsak ennek a periódusnak a leletanyagába tartozik a Vysná­Hutka-i depot. Ez lemez kartekercs töredékén kívül nyakkorongos csákányt, ívelt, babérlevélalakú lándzsahegyeket is tartalmaz. 2 6 Bár a legtöbb lándzsahegy alakú csüngőt ennek a periódusnak emlékei tartalmazzák, ennek az ékszerformának a di­vatja a Ha Ai időszakban is tartott. 2 7 A pécskai kartekercsek formájának, díszítőmotívumainak előzményei bizonyo­san a középsőbronzkori koszideri periódus fémművességére nyúlnak vissza. Széles lemezből készített kartekercsek készítésének szokását a következő korszakból a Vysná Hutka-i, Hetin/tamásfalvi leletek bizonyítják, s ezek közé sorolhatjuk a pécs­kai darabokat is. A Ha Ai periódusból származó hasonló kartekercsek ezektől for­1 6 Hansel 1976, 94; Mozsolics 1985, 84. 1 7 Novotná 1980,142 ; Kemenczei 1989, 84, 9. kép 19. 1 8 Chidiojan/Emődi 1983, 32, 9. kép 7, 8. 1 9 Hänsel 1976,94. 2 0 Mozsolics 1985, 25. 2 1 Kovács 1970,31,3. kép 11 : Hajdúbagos; Ua., 1981, 89, l.kép 1, 2: Rákóczifalva. 2 2 Kovács 1975, 30. t. 327, 31. t. 342/10, 33. t. 354/16: Tiszafüred; Trogmayer 1975 36. t. 415/2: Tápé. 2 3 Paulik 1984, 37, 8. kép 1 : Dedinka/Fajkürt; Ilon 1989,24, 7. kép 6: Németbánya Kemenczei 218, 10. kép E 1: Sárbogárd. 2 4 Hänsel 1968, 91, 58. t. 1,2. 2 5 Furmanek 1977, 368, 35. t. 8, 9,13. 2 6 Furmanek 1977, 367, 33. t. 7-13. 2 7 Furmanek 1980, 42-43; Mozsolics 1985 62.

Next

/
Oldalképek
Tartalom