Folia archeologica 42.

Kemenczei Tibor: A pécskai/Pecica második bronzlelet

36 KEMENCZEI TIBOR alapján készült (6. ábra 35); Sodrott díszű karperec. Átm.: ca 7,2 cm. Elveszett, a rajz fénykép alapján készült (6. ábra 36). A második pécskai bronzlelet koráról a szakirodalomban különböző véleményeket találunk. így például W. A. v. Brunn a Reinecke BD periódusra keltezte ezt a leletet,

4 míg a román szakirodalomban ezt általában a Ha A, periódus Cincu-Suseni típusú depotleletei között sorolják fel.

5 Mozsolics Amália szerint a kurdi depothorizont időszaka ennek a leletnek a kora, azaz a Ha A, periódus.

6 Ugyancsak erre az időszakra keltezte B. Hánsel a pécskai bronzleletet, bár megjegyezte, hogy a kartekercsek alapján a Reinecke BD periódusból is származhatna. A második pécskai bronzlelet korának meghatározásánál fontos bizonyítékként említették azt, hogy a bronztárgyakat a gávai kultúra kerámiaművességére jellemző agyagedényben találták meg.

8 Való igaz, hogy a tiszántúli gávai kultúra leletanyagában több hasonló alakú, díszítésű agyagedény található, de a pécskai darab ezektől több tekintetben különbözik. így a jellegzetesen gávai típusú urnaalakú edényeken belül üreges, árkolt nagy bütykök vannak egy sorban, míg a pécskai edényt (8. ábra 51) a vállon és az öblön, két sorban tömör, árkolt kis bütykök díszítik. A hasonló alakú gávai típusú edényekre a kettős szín a jellemző, azaz kívül feketék, sötétszürkék, belül barnák, míg a pécskai darab kívül-belül egyszínű. Az ennek az edénynek a nyakrészét díszítő girlandalakú árkolt motívum előfordult ugyan a gávai kultúra agyagművességének emlékein is, de sokkal gyakrabban alkalmazta a bánáti, vojvodinai Bobda-Susani illetve Belegis-Cruceni kultúrák agyagművessége. Szintén ezeknek a kultúráknak leletanyagában találhatók meg a pécskai urnának pontos párhuzamai.

9 A szerb ősrégészek egy része ugyan ezeket az urnákat a gávai kultúra körébe sorolta be,

1

0 de Foltiny István meggyőzően mutatta ki, hogy ezek nem a gávai kultúrába tartoznak". A Marostól délre, mint ezt a bobdai és cruceni temetők leletanyaga bizonyítja, az ilyen urnáknak egészen a Reinecke ВС korig visszamenőleg megvoltak az előzményei.

1

2 Ezért kétségtelenül igazat kell adni I. Stratannak és A. Vulpének, akik ezt az edényformát nem gávai, hanem pécskai típusú urnának nevezték el, s a Susani kultúra emíékének tartották.

1

3 A második pécskai leletben lévő bronztárgyak kora nem határozható meg kizárólag az edény alapján, mivel az ilyen típusú kerámia készítésének kora nem korlátozódott a Ha A] periódusra. A vajdasági Vojidovica-Rafinerija lelőhelyen előkerült hasonló urna mellett egy olyan ívelt pengéjű, tömör markolatú tőr volt, amely a Reinecke BD periódusból is származhat.

1

4 Ugyanerre az időszakra keltezte a román kutatás a Cornutelen előkerült bronz tárgyakat, amelyeket egy pécskai típusú urnában találtak.

1

3 Bár ennek a leletnek a korát a buzogányfejű tű alapján B. Hánsel és Mozso4 V. Brunn 1968,291. 5 Rusu 1963, 207; Petrescu-Dimbovi(a 1977, 101 ; Stratan/Vulpe 1977, 56. 6 Mozsolics 1985,16, 78-79. 7 Hansel 1976, 93. 8 Hansel 1976, 94; Mozsolics 1985, 25. 9 Stratan/Vulpe 1977, 6. t. 94; Todorovic 1977, 9. kép 10,12; Medovic 1988-89, 50,2. t. 3,6, 7; Gacic 1990, 66, 1.1. 1,6. t. 1,3. 8. t. 6. 1

0 Garasanin 1973, 636-637; Gacic 1990, 63-75. 1

1 Foltiny 1985, 112-116. 1

2 Chicideanu 1986, 47. 1

3 Stratan/Vulpe 1977, 56. 1

4 Medovic 1988-89, 50. 2. t. 5, 6. 1

5 Stratan/Vulpe 1977, 55; Petrescu-Dimbovipa 1977, 55.