Folia archeologica 42.
Tibor Kovács: A dunavecsei bronzkori arany kartekercs
24 TIBOR KOVÁCS kereskedelem révén megszerezzen. Akár tezaurálás céljából, akár hatalmi szimbólumként. Ami kartekercseink és karpereceink funkcióját illeti, lehet egyszerű véletlen, mégis meglepő, hogy egy kivételével mindegyik egyedi szórványként került múzeumba. Ugyanakkor a különböző típusú későbronzkoriak többsége kincsleletekből ismert (Nagyvárad-Oradea, Nyíracsád, Izsa-Iza stb.) 2 4 és többüknek megtalálható bronzból készült variánsa. Általános érvényűén állapítható meg, hogy az aranyműves központoktól távolabbi vidéken elsősorban azon viseleti és használati tárgyakat utánozzák más, számukra elérhetőbb anyagból, amelyek szélesebb körben kedvelt divatcikké válnak. Karpereceinkről ez nem mondható el, aminek oka lehet: a. rövid ideig voltak használatban; b. utánzásuk más anyagból technológiailag megoldhatatlan volt; c. az anyag és a belőle készült tárgy csak együttesen bírt valamilyen jelentéstartalommal. Ez utóbbi az őskorkutatásban valószínűleg mindig csak a logikai hipotézis világát jelenti. 2 5 Reálisan nézve, később talán továbbfejleszthető konkrétumként az alábbiakat rögzíthetjük: - díszítésének mintaelemei alapján a dunavecsei kartekercs valószínűleg valamelyik erdélyi műhelyben, a középső bronzkor utolsó periódusában, az i. e. 15. sz. vége körüli időben készülhetett; - az egymástól is részben különböző dunavecsei és Bilje-i kartekercs mind formáját, mind pedig funkcióját tekintve az erdélyi félhold alakú végződésű karperecekkel hozható szorosabb kapcsolatba; - Duna-vidékre kerülésük — egyéb összefüggések alapján - az ottományi és a Maros-Kultúra közvetítésével történhetett; ennek pontosításához a késői Maroskultúra dunavidéki kapcsolatainak az eddigieket meghaladó részletes vizsgálata szükséges; - földbekerülésük, talán eltérő, talán azonos okok következményeként a középső bronzkoron belül történhetett, legkésőbb a koszideri típusú kincsleletek elrejtésekor. Konkrétebb adatok és összefüggések hiányában az itt elmondottakat magunk is sokkal inkább esetleges kiindulópontnak, mint időtálló okfejtésnek tekintjük. * * * Újabban néhány adattal bővült a kartekercs ritka mintaelemét képező csillagmotívum analógiáinak köre. 2 6 Közülük a legfontosabb a középső bronzkor zárószakaszában használt nagyrozvágyi (ÉK-Magyarország) telepről származó nagyméretű, félhold alakú bronzcsüngő hátlapján látható. 2 7 E csüngő a koszideri fémművesség karakterisztikus ékszertípusának egyik leggazdagabb díszített példánya. 2 8 Egyes motívumcsoportjai (előlapján két napábrázolás is felfedezhető) nagy valószínűséggel a hiedelemvilágba gyökerező szimbolikus ábrázolások lehettek. Amennyiben a dunavecsei kartekercs készítési idejét helyesen határoztuk meg, a méreteit és mintakincsét tekintve pompás példány is bizonyíthatja, hogy a KeletKárpát-medencében korábban kibontakozott aranyművesség produktivitása töretlenül folytatódott a magyarországi középső bronzkor zárószakaszában is. Ez egyébként összecseng az alábbiakkal. Az elmúlt két évtizedben előkerült néhány bronzlelet (pl. Kötegyán, 2 9 Téglás, 3 0 Tiszaladány 3 1) összetétele arra utal, hogy a Kelet-Kárpát-medence középső bronzkori fémművességének produktumait nem lehet csupán
