Folia archeologica 42.

Parádi Nándor: A Jászberény-tetemházi ásatás

216 PARÁDI NANDOR A jászok korábbi történeti, település- és gazdaságföldrajzi vizsgálata után, régészeti kutatása az utóbbi két évtizedben indult el erőteljesebben, s eddig több, figyelmet érdemlő megállapítással járt. Vizsgálatunk most, egy régi, a használható helyszínvázlat ellenére is kevés eredményt hozó, rövid ásatásra támaszkodhat, megállapításainknál ezt figyelembe kell venni.

5

8 A Boldogháza falunév egy régebbi, Boldogasszony, Boldogasszony egyháza elnevezésre utalhat. A falu neve alapján templomának is kellett lenni, amelyet Boldogasszony tiszteletére szenteltek.

5

9 Ennek a régebbi, Árpád-kori templomnak falmaradványa lehetett az a helyszínvázlaton is jelölt alapozásmaradvány, amelyet a feliratos római sírkő töredék

6

0 itteni előkerülése okán, véleményem szerint tévesen, római épületnek határoztak meg.

6

1 A kevés leletanyagból, a templom Árpád-kori fennállására a törött S-végű hajkarika utal, a településre pedig a két fenékbélyeges edénytöredék. A helyszínvázlaton az Árpád-kori templomalapozáson kívül jelölt alapozásrészletek, a késő középkori, nagyobb méretű templomhoz tartoztak. Ennek a nagyobb méretű templomnak építését (és valószínűleg a nyolcszögalakú cinterem falát is)

6

2 a jászok végleges letelepüléséhez kapcsolhatjuk. A kevés sírlelet a máshonnan ismert későközépkoriakhoz hasonló; ugyanígy a falu területéről származó edénytöredékek is. Az indás-rozettás díszű sarok kályhacsempetöredék és a hozzátartozónak vehető bögrealakú kályhaszem közvetve Boldogháza pusztulását is jelzi: A tönkrement kályha még épen maradt kályhaszemét értékük, a pénzek elrejtésére használták fel. Arra a kérdésre, hogy a jászok a régebbi, az Árpád-korban már lakott-, vagy pedig idetelepülésükkel kezdődött, új falvakba települtek, a régészeti kutatás, elsősorban templomaik és temetőik feltárása adhat választ. A Jászberény-tetemházi ásatás adatainak összehasonlítása a Jászdózsa-kápolnahalmi templom feltárásának megfigyeléseivel,

6

3 nagyobbrészt egyezésüket mutatta. A jászok itt is letelepedésük után, az Árpád-kori templom helyén építették fel gótikus templomukat.

6

4 5

8 Hild V. a Tetemházi ásatásról Régészeti Naplójában a következőt írta: „... lehangolólag, kedvezőtlennek mutatkozott az eredmény a Nemzeti Múzeumra..." Stanczik 1975. 99. 5

9 Az Árpád-kori oklevelekben vannak erre adatok: Boldogasszonyháza (Csanád megye). Nevét Boldogasszonyról nevezett templomáról kapta. Györffy 1987a. 849-850.; Boldogasszony Boldogasszonyegyháza (Komárom megye). Györffy 1987b. 409. Komáromy 1943. 120-126., 25. kép. 6

1 Hild V. Régészeti Naplójának publikálásakor Stanczik Ilonának is az alapozásmaradványnak római korra keltezésével voltak kétségei. Jegyzetben erről a következőt írta: „...A rendelkezésre álló anyag, sőt az említett sírkő sem bizonyítja kellőképpen Hild állítását." Stanczik Ilona és Vaday Andrea 1969 februárban bejárták ezt a területet és megállapították, hogy 1963-ban a földhát egy részét a Zagyva gát erősítéséhez elhordták, és az új gátat a lelőhelyre ráépítették. Hitelesítő ásatást itt már nem lehet végezni. A felszínen őskori és középkori edénytöredékeket, emberi csontokat és szétszórt épület- (tégla-) törmeléket találtak. Stanczik 1975. 77. jegyzet, 227. 6

2 Hasonló alaprajzú, nyolcszögalakú cinterem falmaradványa ismert pl. az ácsi református templom (Valter 1963. 284., 4. kép) és aPomáz-Klisszai templom feltárásából. MRT 1986. 188., 19. kép. 6

3 RégFüz 1972. 70-71. Bóna I. ásatása. 6

4 A Jászberény-Négyszállási feltárás azt mutatta, hogy olyan jász falu is volt, amelynek keletkezése a jászok idetelepülésével kezdődött és templomát később építették fel. Selmeczi 1981. 169-170.