Folia archeologica 42.
Parádi Nándor: A Jászberény-tetemházi ásatás
206 PARÁDI NANDOR legmagasabb, és az elpusztult kőkereszt helyén (az ún. Oláh kereszt) kőből épült templom állt. A Csalog J. által bejárt középkori falu helye tehát azonos a Tetemnázi halommal. A kb. 300 m hosszú, 180 m széles dombhát közepén áll az ún. Oláh-tanya házcsoportja. A régi falu valószínűleg az egész dombhátra kiterjedt. A jelentésben arról olvashatunk, hogy az Oláh-tanyától DK-re, kődobásnyira van az Égett-tanya, 2 2 és ettől az éremlelet 72,2 m-re D-re került elő. A Hild V. és Éber L. által kutatott templom és temető ettől ÉK-re 70-90 m-re van. Csalog J. az éremlelet előkerülési helyén 5x10 m-es szelvényt ásatott ki. Ennek során megállapította, hogy az éremlelet találásakor kb. 1 négyzetméteres, 45 cm mélységű gödröt bontottak ki. Az érmekkel együtt beszolgáltattak néhány téglavörös színű cseréptöredéket is, amelyek kályhaszem darabjai voltak. A találók szerint ebben az edényben voltak az érmek elrejtve. A töredékek valóban egy kályhaszemhez tartoztak, de összeállíthatók nem voltak. Csalog J. jelentésében az egyik töredéket (valószínűleg a legnagyobbat) lerajzolta és rekonstrukciós rajzot is készített róla (4. ábra 1-2.). Magassága 15 cm lehetett. A szelvénytől 3 m-re a szántásban, az eke által elhúzott cserepeket, 3 tallért, 38 dénárt és garast találtak. Az éremleletről megállapították, hogy a település területén, de házon kívül rejtették el. A szántással forgatott földben, a szelvénytől 3—8 m-re mutatkozó padlósározás arra utal, hogy a legközelebbi ház itt állt. Jelentésében Csalog J. ásónyom és mélység szerint felsorolta az előkerült leleteket. A már említett kályhaszem rajzán kívül (4. ábra 1-2.) 3 vastárgy és 2 fenékbélyeges edényfenék rajza is megvan a jelentésben. Az előkerült leletekből 1955-ben 10 cseréptöredéket leltároztak be, 2 3 de a jelentésben felsoroltak egy része - így a vastárgyak is - hiányoznak. A különböző mélységben találtak felsorolásánál a meglevő darabokkal való azonosítását is igyekszünk elvégezni. A legfelső 40 cm-es rétegből több téglavörös színű vászonkorsó töredék, kotyogós üveg peremtöredék, néhány grafitos anyagú edényperem és egy visszahajlított fülű csiholóvas (hossza 15,1 cm) került elő (4. ábra 4. Rajza a jelentésből.) A grafitos fazékperem (5. ábra 1.), a vászonkorsó válltöredéke (5. ábra 5.). A következő ásónyomból (40-70 cm mélységből) egy téglavörös kályhaszemtöredéket, egy hasonló alakú, de szürke töredéket, és néhány keményre égett, de nem érdes tapintású, más szürke edénydarabot találtak. A kályhaszemtöredék (5. ábra 7.), a hasonló alakúnak leírt szürke edénydarab, valószínűleg a kormos cseréppohár talptöredéke lehet (5. ábra 2.). 70-100 cm mélyen egy zöld és barna mázcsíkokkal díszített sárga keménycserepet, egy érdes tapintású sötétszürke táltöredéket, két hasonló, kisebb táltöredéket, és gótizáló peremű fazékdarabot találtak. Ugyanitt egy vassarló három darabra törve és egy lópatkó volt. (4. ábra 3., 5.; rajzuk a jelentésből.) A két táltöredék (közülük a nagyobbik töredék rajza; 5. ábra 6.) valójában fedő töredék. 2 2 Hild V. ezt a tanyát nem említi és vázlatán sincs rajta. Valószínűleg a múlt század végi ásatás után települt ide. Meg kell jegyeznem, hogy a Csalog J. által kődobásnyira írt távolság valójában, a térképen lemérve 140-150 m. 2 3 A cseréptöredékek leltári száma: 55.153.1-10. Jászberény, Jász Múzeum. Meg kell jegyeznünk, hogy a leleteket valószínűleg nem Csalog J. leltározta, mert 1954. júliustól a szentesi Koszta József Múzeum vezetésével bízták meg. Talán evvel is magyarázható, hogy az ásatási jelentésben felsoroltak egy része már nem került leltározásra.
