Folia archeologica 42.

Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben II.

BIZÁNCI EREDETŰ MAGYAR SÍRLELETEK 165 Sárfőről,

14

9 és késői rokon variáns a nyáregyházi kincsleletből, ahol megjelennek a granulált gömböcskék is a kosarakon.

15

0 Eredetük a balkáni kereskedelemmel magyarázható, bár pontos déli párhuzamaik felderítetlenek. Csüngők (19. típus). Honfoglaló magyar sírokban olyan csüngős díszekkel is találkozunk, amelyek egykor valamilyen karikás ékszer tartozékai voltak, de maga az ékszer nem is került a sírba. Az ilyen ékszertartozékok viselési módja bizonytalan, hiszen többnyire nem az eredeti funkció szerint kerültek felhasználásra. Jellegzetes darab a bezdédi 9. sír nyolcgerezdes csüngője, melyből két darab volt a férfi sírjában a szegycsont és a kulcscsont érintkezése táján, a kulcscsont belső vége felett. Maga Jósa úgy vélte, fülbevaló nem lehetett, hiszen egy arany karika volt a fül mellett. Az öntött bronz csüngőkön egykor vastag tűzaranyozás volt.

15

1 Talán ruhára varrva gombként használták (2. kép 4-5). Eredetileg fülbevaló csüngője lehetett, mégpedig olyan típusú fülbevalón, mint a két lemezes „tokaji" fülbevaló, vagy a gyulai. Formai párhuzama a bulgáriai Dőlni lukovit 1. temetőjének 3. sírjából való egyes csüngő, melynek oldalát filigrán osztja gerezdekre. Díszesebb változata Ablanica 1. temető 23. sírjából származik, ahol két-két csüngő volt a fülbevaló karikáján.

15

2 De előfordulnak nyakláncba fűzve is.

15

3 Gyakorlatilag ilyen fülbevaló tartozék volt a bezdédi 16. sír bronz lemezből készült, granulált díszű, kúpos csüngője is. A bihari temető 7. sírjában eredeti szerepüknek megfelelően, arany karikán voltak hasonló, filigránnal gerezdek csüngők.

1

3 A pilin-leshegyi 2. sírban is arany csüngő volt, és bizánci eredetüket Nyáry is felismerte.

1'

5 E körbe tartozik a szekszárd-gyűszűvölgyi csüngő is.

15

6 Pécs-Vasason a 43. sírban egy huroksoros díszű, kúpalakú csüngőt találtak, melynek akasztóhorgát a kúp alapjához forrasztották. A hozzá tartozó karika nem volt a sírban. Jellegénél fogva a huroksoros ékszerek között is említhettük volna.

1

3 Talán lemezes csüngő volt a csorna-sülyhegyi leletek között.

15

8 A külföldi párhuzamok közül a Solin melletti majdani csüngőt említhetjük, melyen a hosszanti gerezdelésű osztósávok granuláltak,

15

9 és a mogorjeloi (Bosznia) arany, öt gyöngydróttal osztott csüngőt.

1 0 Ezek a csüngők bizánci ékszereken, és gyengébb változataikon, utánzataikon gyakran előfordulnak.

16

1 Az egyértelműen bizánci eredetű vagy balkáni egyedi tárgyak száma nem sok. Közéjük tartozik a sóshartyáni amfora (9. kép).

16

2 Méretei és formája szerint lehetne 14

9 Ruttkay 1979. 16. kép középen. 15

0 Parádi 1975. 2. ábra 3, 3. ábra 7. A hivatkozott boszniai fülbevaló azonban három fémgömbös díszű, hasonlóság csupán annyi, hogy az is S végű. 15

1 Jósa 1896. 401. 15

2 Vazarova 1976. 108. kép 2., 172. kép. 15

3 Ablanica I. temető 74. sírjában: Vazarova 1976. 181. kép 10. 15

4 Karácsonyi 1909. 12. ábra. 15

5 Nyáry 1873. 21., 22. ábra. Megfogalmazása szerint: „byzanti művészetű aranyfüggők, körtealakban, 8 lefutó osztószalaggal, melyeken halszálka mintájú sodrony van, alul gyöngykoszorúval kapcsolódó félgömb." 15

6 Hampel 1907. 142. 15

7 Dombay 1961. 5. t. 19. 15

8 Bella 1895.255. 1.1. 23. 15

9 Karaman 1940. 15. t. 16

0 Miletic 1980 b. fig. 12.; Cremosnik 1951. 244-45. 16

1 Cremosnik 1951.245.; Vaklinova 1981. 44-45.; Ross 1965. III. t., IV. t., No. 91., No. 151. 16

2 Dienes 1972. 29. kép.