Folia archeologica 42.

Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben II.

BIZANCI EREDETŰ MAGYAR SÍRLELETEK 163 sírt. Mellékletei között volt két, alul kéthurkos huzalfülbevaló, melynek hurkaiból két szál drótból csavart, megközelítőleg kereszt alakú csüngőcske lógott le. A szerző a karantán-köttlachi körhöz kapcsolja, de ugyanilyen joggal kereshetjük párhuzamait délen is, pl. a bulgáriai Ablanicán és máshol ahol szintén gyakoriak az alul hurkos, és különböző csüngőkkel díszített fülbevalók. Ugyanitt előfordulnak olyan csüngők, mint a lupkai bronz spiráldrótból készült gyöngy.

13

9 E szoros kapcsolatokat újabban T. Stefanovicova úgy magyarázza hogy Szvatopluk hadjárata során kerültek a Nyitra vidékére.

14

0 Mivel csakugyan „sziget-jelenségről" van szó, és nagyon közvetlen egyezésekről, e kapcsolatok valóban csak úgy magyarázhatók: a Nyitra környékére kisebb közösség (a lupkai temetőben 92 sírt tártak fel) települt át. De ennek az áttelepülésnek az idejét nem lehet Szvatopluk korára keltezni, mert ebben az esetben a lupkai temető kései szakaszának a sírszámok alapján is legalább a 10. század közepéig használatban kellene lenni. A folyamatos használat során viszont, más temetőkhöz hasonlóan (Tornóc, Csekej), megjelenne a magyar elem is. így az a legvalószínűbb, hogy a lupkai közösség a 830-as éveket megelőzően, a bolgár-frank háborúskodás alatt menekült északra, és települt meg a Nyitra völgyében. Talán más okból, de ugyanolyan települési szigetet alkotott, mint az erdélyi bolgár temetők: Csombord, Maroskarna.

14

1 A magyar honfoglalás idején e közösség valószínűleg szétszóródott és felszívódott az új közösségekben. Filigránkoszorúból készült kosaras fülbevalók (18. típus). Zömmel all. században, vagy még később tűnnek fel. Jellemzőjük, hogy a filigrángyűrűkből álló gömbök vagy kosarak díszítetlenek, nincsenek rajtuk granulált gömböcskék. Egy arany, három kosaras példány Dunapenteléről került elő.

14

2 Hasonló díszítésű ezüst S végű karikát az ellendi I. temető (Nagygödör) 163. sírjában is találtak,

14

3 továbbá Egerben, a vári temető 300. és 313/i sírjában, ahol S végű hajkarikák és Kálmán pénze keltezik.

14

4 Régóta ismert a Novi Banovci-i arany S végű hajkarika szintén három kosárral, talán jelzi e típus származási helyét.

14

3 Egyetlen filigránkosárral díszített fülbevalót a gyöngyöspatai templom feltárásakor is leltek.

14

6 Egyszerűbb változatai ritkán bukkannak fel. Kisebb-nagyobb különbségekkel hasonló példányok ismertek Nagykamarás-Bánkútról,

14

7 Rákospalota-Püspökvillából,

14

8 Nitrianské Blatnica/ \ 13

9 Fusek 1988. 2. kép.; Vazarova 1976. 170, 180, 182. kép. 14

0 Dostal 1963. 403-405.; Szőke 1986. 31.: ismerteti az akkori nézeteket.; Stefanovicova 1989. 140.; Stefanovicova 1990, 218-19. 14

1 Bóna 1986. 190-92. Nem tartjuk kizártnak, hogy a nagymorva ékszerek hirtelen feltűnése is valamely druzsina és népének megjelenésével kapcsolatos Stare Mestoban és környékén. A bizánci-orientális fülbevalók nyilván nem ott, helyben alakultak ki. A morva temetőkben semmi előzményük sincs, köznépi öntött változataik is hiányoznak, tehát nem váltak népi ékszerré sem. Bizánci és balkáni kapcsolataik csak valamely szerencsés kincsleletből volnának kideríthetők, hiszen a bizánci keresztény temetkezési szokások miatt nem számolhatunk gazdag sírleletekkel. „Sziget" kultúra alakult ki a 9. század közepén Pribina, ill. Kocel központjában is, melynek teljesen érthetően Stare Mestoval és más morva központokkal is szoros kapcsolatai vannak. 14

2 Bóna 1991. 35, 44,3. kép. 14

3 Dombay 1960. 145. 19. t. 37. 14

4 Kozák 1986. 31, 14. kép. 14

5 Hampel 1907. 176,;Nebojsa 1989. No. 318. 14

6 Szabó 1985. 43-49,36. a. kép. Részletesen foglalkozik a különböző kosaras függőkkel. Végül is az adott időszak közvetlen balkáni-bizánci leleteit ő sem tudta bemutatni. Talán azért, mert mégsem déli, hanem északi eredetű ez az altípus, és a következő három lelőhely fülbevalói is. 14

7 Bálint 1991. 62. t. 7.; Bálint 1932. 259-64. 14

8 MNM ltsz. 100/1892. 95-96.