Folia archeologica 42.

Tóth Endre: Későrómai ezüstkanál Bajnáról

KÉSÓROMAI EZÜSTKAN A L BAJNARÓL 105 letben adták, bizonyos, hogy mint ajándékok különböztek a megszokott étkezési kanalaktól. Ha másban nem, abban, hogy díszesebbek voltak és a kanállapáton ezüstberakással vagy niellóban olvasható a megajándékozott neve és jókívánság. Szá­mos ilyen feliratos ezüstkanalat ismerünk 8 4, az egyik dunántúli példányon az Ursine vivas felirat olvasható 8 5 (Somogyvár). Feltételezem, hogy a kanálajándékozás szo­kása a császárkor folyamán elterjedt és nemcsak Saturnaliák alkalmával került rá sor, hanem családi személyes alkalmakkor: születéskor, nagykorúság elérésekor, házas­ságkötéskor 8 6, vagy a vendégbarátság jeleként. A kanálnak, mint eredeti funkcióját elvesztett, jelképszerű ajándéknak vagy jel­képes tartalmat hordozó tárgynak a későantik meglétét egy régi kanállelet igazolja. A későcsászárkor legnagyszerűbb kanálegyüttesét 1792-ben Aquileiatól északra 7 mérföldre, az Isonzó parti San Canzianoban találták S /. (13. ábra) Ma már megállapít­hatatlan: gyereksírból kerültek elő a leletek, vagy kincsként találták. Egy lunula, fel­iratos bulla, késpenge és bronzedénytöredékek mellett két nagyobb ligulát és négy cochleart leltek. A kanállapát belsejét vésett, niellós ábrázolások tették különlegessé. A ligulákon a tulajdonos családját örökítették meg merev és szertartásos ábrázolásban: támlás trónszéken ül a családfő, és két oldalán felesége és gyermekei állnak; a felirat: EV­SEBIORVM DIGNITAS. Az Eusebiusok hivatali méltóságát és emelkedését meg­örökítő kanál feliratának megfelel a cseppalakú bulla személyhez szóló szövege: Eu­sebi senescas cum dignitate 8 8. Nem lehetetlen, hogy a korabeli tudósító éppen ennek a feliratnak alapján gondolta, hogy a tárgyakat gyermeksírban lelték. Havalóban sír­mellékletek voltak, akkor a család ifjú tagjának a dicsősége hamar elenyészett. A négy cochleart egy-egy bibliai jelenet ékesíti: Ábrahám áldozata, a napkeleti böl­csek érkezése, Krisztus megkeresztelése. A házaspár és két fia, akiket a kanalakon megjelenítenek, nem azonosíthatók biztonsággal a 4. századi ismert, és magas méltó­ságot viselt Eusebiusokkal. A leletek jellege, a személyek reprezentatív megjelenítése miatt vitathatatlan, hogy a consulságot is betöltő Eusebiusok valamelyikéről lehet szó. Számunkra most ezek a tárgyak egy tekintetben fontosak: a család felemelkedé­sét hirdető különleges kanalak aligha a mindennapi étkezés eszközei voltak. Díszes ajándékok lehettek, amelyek inkább voltak dísztárgyak, mint használati eszközök. A bibliai jelenetekkel díszített példányok bizonyító értékűek. Elővigyázatosságra 8 4 Kanalak jókívánság-felirattal: CIL XIII 10 026,61,66,63, 67, 68, 69; RIB 11:2,2420:1,2,4,33,34, 8 3 Tóth P., in: Instrumenta Inscripta latina (Szerk. M. Hainzmann-Zs. Visy) nr. 317. A sérült és ko­pott felirat javított olvasatát közöltem. 8 6 A jókívánság-formulás kanalakat ajándéktárgyaknak gondolta E. Swoboda is, Carnuntum, 1964 4 103. 8 7 D. A. M. Cortenovis: Sopra una iscrizione greca dAquileia, Bassano 1792. Csupán ez a munka közli hiánytalanul az egész leletet. A lelet nagy részét közölte még: R. Garrucci: Storia dell arte cristiane, Prato 1880, Tom. VI. 462. tábla, 90-91.; DACL XII, 1924, 2681-2682. A környék régészeti leleteiről és történeti földrajzáról lásd még: L. Bertacchi, II Basso Isonzo i età Romana, Aquileia Nostra 49, 1978, 30; M. Mirabella Roberti: Memoriae paleocristiane nell'area Aquileiese, Akten des VII Internationale Kong­ress für christliche Archäologie, Trier 1965, StACr XXVI, CItta del Vaticano - Berlin 1969, 629-635. 8 8 A felirat: CIL V 8122 1 0. A PLRE I azt az Eusebiust tartja lehetséges tulajdonosnak, aki 347.-ben volt consul, és Eusebianak, II. Constantius második feleségének minden bizonnyal az apja volt (PLRE I 307., Eusebius 39). Ö azonban makedoniai származású volt, és Eusebia Thessalonikában született (PLRE I 300., O. Seeck, RE VI 1365-1366). Eusebius testvérei, Eusebius és Hypatius 359-ben együtt voltak consu­lok, ám láthatólag keleten éltek és az ellenük 371-ben Antiochiában folytatott pert túlélték. Ezeknek az Eu­sebiusoknak nincs ismert kapcsolata Aquileia környékével. Eusebius, II. Constantius kamarása nem jöhet szóba. Még egy Eusebius van, akire figyelni kell : a 395-6-os praefectus praetorio Italiae (PLRE I 306. Euse­bius 32.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom