Folia archeologica 41.

Sándor Soproni: Mesterneves Satyr-Silen bronzszobor Visegrádról

MESTERNEVES SATYR-SILEN BRONZSZOBOR VISEGRÁDRÓL 1976-ban kotrási munkálatok során a visegrádi későrómai táborral szemben fekvő Duna-mederből egy Satyr-Silent ábrázoló, 12,7 cm magas bronz szob­rocska került a visegrádi Mátyás király Múzeumba. A fej egy képzeletbeli vo­nallal kétfelé osztható: a baloldal egy fiatal Satyrt, jobboldal egy szakállas, öreg Silent ábrázol. A fejet a képzeletbeli felező vonalon négy, markánsan megfogal­mazott, különböző formájú phallos díszíti. A jobboldali fül ugyancsak egy phal­los, míg a baloldali jellegzetes Satyrfül. A nyakon elől bevésett termékenység jel található. A szobor érdekessége még, hogy a Satyrra jellemző sajátosságok a Silen-oldalon jelentkeznek, és fordítva. A kis szobor eredetileg farúdra lehetett felerősítve. A szobor nyakához csatlakozó nyolcszögletű köpü belsejében megmaradtak a víz által konzervált nyél famaradványai. A köpü elülső oldalán háromsoros, vízszintesen elhelyez­kedő, erősen korrodált felirat obszcén tartalmú átkozódást és fenyegetést tar­talmaz, míg a hátsó oldalon függőlegesen elhelyezkedve a készítő mester, Cal­ventius Super neve olvasható. A szobor Bacchus-kultuszhoz való tartozása két­ségtelen, és egy kis szentély felszerelését képezhette. Az analógiák alapján a Bacchus-kultusz felvonulásai alkalmával használhatták. Hasonló, kisebb bronzszobrokat Pannoniából többet is ismerünk, számunkra igen fontos,, hogy egy újabb bronzöntő mesterrel ismerkedhettünk meg név szerint is, aki feltehetően északitáliai származású lehetett. Pannóniai működését csak feltételesen fogadhatjuk el. A szobrot a Bacchus-kultusz pannóniai virágzása idejére, a Severus korra keltezhetjük. Soproni Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom