Folia archeologica 41.

Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I.

94 MESTER HÁZY KÁROLY egyik ezüst fülbevalója szolgáltat (közöletlen). Az alsó ív külső oldalán granulált háromszögek és gyűrűk váltogatják egymást. A fentebb említett fülbevalók zömmel aranyból készültek, némelyiken igazgyöngyöt is alkalmaztak a pompa fokozására. A vattini (Versecvát) fülbevaló kissé eltér az eddigiektől, mert belső ívén az ívzáró bogyók között egy egyenes fémpánt is van, és ennek a felső szegélyét díszítik granulált sziromlevelek. Az ív belsejében is granulált díszítés van.

3

7 Hampel leírása szerint halványan aranyozott ezüstből készült. Ennek a változatnak több jó párhuzama van Bulgáriában: Tuhoviste,

3

8 Ljubenovo,

39 Misevsko.

4

0 A kecelinél némileg rongáltabb arany fülbevaló került elő Sárrétudvari-Hizóföldön,

4

1 egy töredékes példány Gyulán,

4

2 (6. kép 9) ezeknek egyszerűbb ezüst változatai Szentes-Szentlászló 74. sírjából,

4

3 és Bashalomról.

44 A keceli és sárrétudvari fülbevalók jó minőségű ezüst párhuzama Pliszkán

45 került elő, bronz köznépi változata pedig Korinthosban.

4

0 A korinthosi példány ezüst változatát egy müncheni magángyűjtemény őrizte.

4

7 Gyenge utánzatot találtak a bulgáriai Gradesnicában.

4

8 Az utóbbi évtizedek újabb leletei, főleg a bulgáriai leletek, mint a pliszkai, jelzik, hogy a bizánci ékszerek nem Itália felől,

4" hanem délről, Bizáncból vagy Bulgáriából kerültek hozzánk. A Kárpát-medencében is főleg kereskedelmi árunak tarthatók, mint a szicíliai példányok. A keceli fülbevaló pl. a honfoglalók első nemzedékéhez tartozik, így aligha származott a 934 után indított hadjáratok zsákmányából. Balkáni és magyarországi használatuk a közép és vezető rétegre szorítkozik. A sírleletek tanúsága szeint (ami lehet a véletlen műve is) gyakrabban találkozunk velük Kelet-Európában, mint nyugaton. Elterjedési területük a birodalom határain kívül Bulgária és Magyarország (8. kép). Eddig Romániából és Jugoszláviából hiányoznak. Ha ez nem a kutatottság számlájára írandó, akkor magyarázatnak az kínálkozik, hogy sem az Al-Duna, sem a Havasaiföld vidékén, de Szerbiában sem volt az adott időben olyan módos réteg, amely megvehette volna ezeket a drága ékszereket. Félhold alakú lemezes fülbevalók. Jellemzőjük az alsó ív belső oldalán a három ágú kialakítás, a csúcsokon egy-egy bogyóval. Alul 1 — 4 fülecske van felforrasztva csüngők számára. A félholdas lemez előlapján gyöngydrótból vagy filigránból álló szegély és belső díszítés van. Szőke B. e csoporthoz számította 3

7 Hampe! 1904. 446., S%entkláray é. n. 236. 3* Stojana-Serafimova 1979. 786. 5. kép 5. 3

9 Aladipv 1973. 152, 18 a. kép. 4

0 Vaiarova 1976. 302, 188. kép. 4

1 M. Nepper 1990. 25. közöletlen. 4

2 A Gyula-téglagyári leletek részben közöltek, bizonyos leltározási keveredésekre utalt Bakay 1978. 174. jegyzetben. Ugyanitt ő is közöl a 64. t. 6. alatt egy típusunkba tartozó töredéket, az ív belsejét díszítő karikával, a hozzá tartozó alsó ív nélkül. 4

3 Széli 1941 a. 6. t. A. 13., Bálint 1991. Abb. 30. 4

4 Dienes 1956. 57. t. 8., Giesler 1981. 141. 4

5 Donceva — Petkova 1984. 4. kép., 4(

1 Davidson 1952/87. No. 2037 ezüst, 2038-39, 2044 bronz. A leletek száma és anyaga szerint népi ékszer volt és nemcsak a kiváltságosok számára készült ez a típus. Giesler 1981. 141. 4

7 Bassermann — Jordan 1909. 55. kép. 4

5 Masov é. n. 7. 4

9 Szőke 1962. 50.