Folia archeologica 41.

Mesterházy Károly: Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I.

92 MESTER HÁZY KÁROLY 3. ábra — Abb. 3. Ondrohó (nagyobb mint a természetes nagyság) (größer als die natürliche Größe) riilt elő, keltezése 670 utánra tehető. Ez persze a sírba kerülést jelzi. Oroszlánjaink első megfogalmazására már korábban sor kerülhetett, mint 7. század eleji szicíliai csatok is bizonyítják.

2

8 Csak akkor még más volt a keretelés divatja, más volt a csat forma. A bizánci csatok díszítése hatott az avar művészetre.

29 Ugyanez nem mondható el a honfoglaláskori emlékekre. Csatjaink zömmel kereskedelmi áruként kerültek Magyarországra, hiszen ilyen olcsó bronz tárgyakat nem volt érdemes ,,souvenir"-ként

3

0 hazahozni. A külföldi portyákon résztvevők számára a nemesfém volt a fontos, amiből saját ízlésük szerint formálhattak a teljesen másfajta magyar övekhez másfajta csatokat. Számuk sem több, mint Bulgáriában vagy Ukrajnában. Az egyenletes eloszlás pedig inkább kereskedelemre vall, hiszen ez utóbbi országok a 10. században ritkábban vezettek hadjáratot Bizánc ellen. Félhold alakú fülbevalók granulált díszítéssel. A legkiemelkedőbb szépségű hazai példány mind a mai napig a keceli fülbevaló pár.

3

1 Alsó ívükön keskeny félkörös pánt húzódik, melyet kétoldalt egy-egy bogyós dísz zár le. Az alsó ív 2

8 von Hessen 1974. 1. kép 4, 4. kép 6. 2

9 Daim 1990. 294, 1-2-ábra., Dekan 1972. 364, 379., Cs. Sós 1958. 16, 20. t. 1: Kecelhatár dülő 32. sír nagyszíjvégen az állatküzdelmi jelenet oroszlánja „ember arcú", mint a kétpói csaton. Kérdéses, hogy ez az oroszlánábrázolás bizánci előképet utánoz-e? Az adatra Garam É. hívta fel a figyelmemet, melyet ez úton is köszönök. 3

0 Schulde 1984. 498. 3

1 Fettich 1937. 117. t. 1-2., Diene s 1972. 45. kép