Folia archeologica 41.

Garam Éva: Bizánci típusú csüngő préselőmintája Tiszafüredről

84 GARAM ÉVA vei kívánja alátámasztani a kora- és későavarkor ötvösművészetének kontinuitá­sát, kizárva a későavarkori művészet esetleges keleti kapcsolatait, egyben a 7. század első felére keltezve a griffes övdíszek megjelenését. Véleményét, amelyet korábban már megkérdőjeleztem, 2 7 a ráckevei csüngők sem támasztják alá. Ezek a minden bizonnyal női ékszerek a 7. század végénél korábbra nem keltezhetők, és az ábrázolt madárfejek (sasfejek?) nincsenek kapcsolatban a teljes alakos griff­ábrázolásokkal. A madaras és madárfejes csüngők bizánci analógiái azt mutatják, hogy ezeknek a csüngőknek a bizánci nagy csüngős fülbevalók voltak az elő­képei. Ezeknek díszítését részben átalakítva, felső részüket keleti hatásra ma­dáralakokkal vagy madárfejekkel egybeötvözve, a keleti pompa ízlésének meg­felelő csengő-bongó, mozgó halántékdíszeket készítettek az avar ötvösök. Keltetés A madaras fülbevalókat László Gy. az ozorai lelettel való kapcsolat alapján a „7. század közepére vagy későbbre" keltezi. 2 8 Vizsgáljuk meg a tiszafüredi 28. sír kronológiai helyét is! A sírban felhúzott lemezgömbös, granulációdíszes arany fülbevalópár volt. Ez a fülbevalótípus a tiszafüredi temető általános típusának tekinthető. Számos példányban és szám­talan variációban fordul elő, a karikák és gömbök nagyságát, számát és díszítését véve alapul. Aranyból azonban csak a 28. sír fülbevalója készült. Ez a példány a többi tiszafüredi felhúzott lemezgömbös fülbevaló prototípusának tekinthető. Ezzel a típussal részletesen Kiss G. foglalkozott és megállapította, hogy ez a bizánci eredetű fülbevaló a 7. század közepén jelenik meg az avarkori lelet­anyagban. 2 9 Ugyanerre az időre keltezhető a tiszafüredi 28. sír négy küllős bronz korongja is. 3" Nem mond ellent ennek a keltezésnek a sír egy darab szemes­gyöngye, bronzlánca, és a széleslemezű szíjvége sem. A 28. sír a tiszafüredi te­metőn belül a 2. temetkezési fázishoz tartozik, ahhoz, amelyre a préselt és a lemez­ből kivágott övdíszek, korai szablyák, a felhúzott lemezgömbös fülbevalók első típusai, a vegyes összetételű, dinnyemagnélküli gyöngysorok és küllős korongok jellemzők. Ennek a fázisnak egyik leggazdagabb női sírja a 28. sír. A sírban eltemetett nő talán rokonságba lehetett egy olyan ötvössel, akinek préselőtövei közé tar­tozhatott a keleti csüngők hagyományait a bizánci díszítőmotívumokkal ötvöző díszcsüngő készítésére alkalmas préselőtő és talán ez az ötvös készíthette a sír granulációdíszes arany fülbevalóit is. A 7. század közepe és utolsó harmada közti időben földbekerült tárgyak, közülük elsősorban a préselőtő, újabb bizonyítékok ahhoz, hogy az avarkori művészetet, mint több gyökérrel rendelkező, több stílust ötvöző önálló, sajátos arculattal bíró művészetet vizsgáljuk. 2 7 Garam 1987, 856. 2 8 bás^lá 1935, 35. 2 9 Kiss 1983, 107. 3 0 Garam 1980, 175.

Next

/
Oldalképek
Tartalom