Folia archeologica 41.

Garam Éva: Bizánci típusú csüngő préselőmintája Tiszafüredről

76 GARAM ÉVA A préselőtő felső részén az „m" alakú pántívek tetején 1 — 1, egymással szembenéző zártszárnyú madár ül, középhosszú egyenes csőreik összeérnek. A madarak csőrének középvonala, a szemek, a szárny vonala és a lábak árkolt vonallal ill. ponttal hangsúlyozottak. A madarak talán galambokat ábrázolnak, tartásuk és formájuk alapján azonban kacsaként is elképzelhetők. A préselőtő az eddig ismert avakori préselőtövek nagyrészétől eltérően nem ötvössírban volt.

2 A tiszafüredi női sírba másodlagosan, mint tarsolydísz, vagy tarsolykészlet darabja kerülhetett. Erre utal síron belüli helyzete, ahol több más, szintén nem a funkció alapján elhelyezett tárggyal (fibulatöredékek, bronztű) együtt, a bal combcsont mellett találtuk. A tiszafüredi préselőtő funkcióját, azt, hogy milyen tárgy préseléséhez használták, csak a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, ún. madaras fülbevalópár alapján lehet meghatározni. Az egykori Jankovich gyűjteményből 1852-ben megvásárolt csüngődíszes, madaras, arany „fülbevalópár" régóta ismert, többször idézett darabja avarkori leletanyagunknak.

3 A tiszafüredi préselőtővel kapcsolatosan azonban nem alaptalan, hogy ezt a tárgyat tüzetesen megvizsgáljuk. „Madaras fülbevalópár" ill. csüngő, (3. ábra 1). Ltsz.: 5/1852. 21 — 22. N 287. Súly: 37,24 gr (2 db). Lelőhely: ismeretlen, magyarországi lelet. Az aranylemezből préselt csüngők középső része egy áttört „m" alakú pánt, a felső peremen ülő galambokkal. A csüngők két félből összeállítottak, így az elő- és hátoldal mintája azonos. Az ,,m" alakú pántok kerek és félköralakú kivágásait a préselés után készítették. László Gy. még fehéres-zöldes kitöltő anyagot látott a két lemez közötti térben, ezekre lehettek ültetve a kivágásokat díszítő üveglapocskák.

4 Az „m" idomok alsó záró tagjának mintázata elmosódott. Az egykori préselőtő egyik alsó záró ívén keresztirányú borda lehetett, ez mindkét darabon (a hátoldalakon az ellentétes oldalon) jól látszik. Az ,,m" idomú pánt felső ívén ülő madarak csőre felett egy átlósan átlyukasztott lemezgömb van. A gömbök oldalirányú lyukait gyöngydrót kereteli, amelynek a pereme a belső széleken kopott. Ez arra utal, hogy a madaras csüngők valamire, talán karikára lehettek akasztva. A madarak csőre alatt és az „m" alakú pánt íveiben kis kampós akasztókon apró lemezgömbök függnek. Az ,,m" idomok oldalain 1 — 1, az alsó részeken pedig 3 — 3 lemez harangocska függ drót kampókon, amelyekbe a felül kúposra, alul három oldalú gúla alakúra hajlított harangocskák drót nyelve van beleakasztva. A harangocskák alsó részén keskeny rovátkolt szalag fut körbe. Az oldalsó harangocskák masszívabb arany lemezből készültek. A lemezeket alig láthatóan forrasztották össze, a keretelő keskeny pántok rovátkolása sűrű. Az alsó ívről függő harangocskák silányabb lemezből készültek, az egyik oldal közepén jól láthatóan összeillesztettek, a rovátkolt keretező szalag bordái ritkábbak. Mindkét csüngő madáralakjainak hátán (ezt László Gy. is látta), de az alsó csüngők közötti részeken is üres kampó-lyukak, vagy az elcsípett kampók nyomai látszanak (3. ábra 2—3). Ez utóbbiaknál a lecsípett - Adony: Hampel 1905, III. T. 284; Fönlak/Felnac: Dömötör 1900, 117-123, 1901, 62-66; Gátér: Kada 1905, 360 — 384; Kunszentmárton: Csallány 1933; Rákóczifalva: Selmec^i — Madaras 1979-80, V. tábla. 3 Hampel 1905, III. 281/2; Csallány 1956, 156. 4 Lás

Zló 1935, 31.