Folia archeologica 41.

István Fodor: Későcsászárkori bronz edényfül Hajdúdorogról

KÉSŐCSÁSZÁRKORI BRONZ EDÉNYFÜL HAJDÚDOROGRÓL Hajdúdorogról mintegy 10 km-re északra, a Szállásföldek északi határré­szén 1985-ben terepbejárás alkalmával került elő az omega alakú bronz edényfül. Ugyaninnen későszarmata edénytöredékek az egykori szarmata település helyét jelzik. A 9,5 cm magas és 18,3 cm széles fül íves fogantyúját inda díszíti, felső ré­szének közepén három rovátkolt gyűrű látható. Az ív jobboldali szára erősen kopott. Az ívszárak aljához csatlakozó két támasztórész hátoldalán lapos és ho­morú, elülső oldalukon egymásnak háttal lévő hegyikecske féldomborművú ábrázolása látható. (A két rész méretei: 8x4,8, ill. 7,6x4,7 cm.) Az állatokat fel­szegett fejjel, maguk alá húzott lábbal ábrázolták. A két állatalak megmintázása nagyjából azonos, kisebb eltérések észlelhetők csupán. Vörös István meghatáro­zása szerint a fül támasztórészein kelet-kaukázusi turt ábrázoltak. (1—2. kép.) A hajdúdorogi edényfül legközelebbi párhuzamát a cékei vandál lelet bronz­tálján láthatjuk (3. kép), amelyet E. Beninger a Kr. u. 300 körüli időre keltezett. A lelet környezetében talált későszarmata edénytöredékek alapján nagyjából erre az időre (III —IV. századra) keltezhető a hajdúdorogi darab földbe kerülése is. A tárgyon megfigyelhető kopásnyomok azonban kétségtelenné teszik, hogy készülési ideje ennél jóval korábbra tehető, s valószínűleg valamelyik Duna vidéki provincia műhelyéből került ki. Fodor István

Next

/
Oldalképek
Tartalom