Folia archeologica 41.
Kemenczei Tibor: A sarkadi bronz szobrocska
34 KEMENCZEI TIBOR formált emberalakú bronz szobrocskák. 2 3 Azoknak formai jegyei azonban eltérnek a sarkadi figuráétól, így nem egy stíluskör alkotásainak minősíthetjük őket. Az ábrázolás végső soron előázsiai eredetű, s az egymástól távol fekvő területeken, hosszú évszázadokon át tartó ismerete azonos gyökerű szellemi, kultikus háttérre vezethető vissza. A kérdés az, hogy a magyar Alföldre honnan és melyik korban juthatott el ennek a kultusznak szoborban való megjelenítésének gondolata. A sarkadi bronz szobrocska stílusában az előázsiai-kaukázusi műhelyek hasonló figuráihoz áll legközelebb, így a legvalószínűbb, hogy azok mintájára készült. Amikor a Kaukázus térségéből, az Észak-Pontus vidékéről fémtárgyak eljuthattak a Kárpát-medencébe, az egyedül az i. e. 8. század lehetett. Arra, hogy ebben a korban a Transzkaukázus, Kaukázus térségét szoros kapcsolatok fűzték távoli, északnyugati területekhez bizonyítják a Dnyeper mentén talált kaukázusi típusú edények, lószerszámdíszek, bronzőv, 2 4 a Dnyeszter menti Michalkowon előkerült aranyakincs, 2 5 az erdélyi Boarta/Mihályfalván előkerült szárnyas aranygyöngyök, az ördöngösfüzesi/Fizesu Ghirlei-i és a Mártonhegy/Somartin-i leletekben lévő előázsiai típusú bronzcsészék, a Duna—Tisza vidékéről származó Besenyszög-fokorui aranykincs diadémája, a Budapest-angyalföldi bordázott aranytálka, a Pusztaegres-pusztahatvani szárnyas aranygyöngyök. 2 0 Kétségtelenül keleti mintaképei voltak a kárpát-medencei koravaskor eleji leletanyagban lévő különböző formájú bronz zabiáknak, szíjelosztóknak, lófej alakú bronz jogaroknak, tőröknek. 2 7 Bizonyosnak vehető tehát, hogy az i.e. 8. században a Kárpátmedence, s az attól keletre fekvő területek között voltak olyan kapcsolatok, amelyek révén eljuthatott ide az a példakép, amely a sarkadi bronz szobrocska megmintázására ösztönzött. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Tepe Sialk В temetőben ilyen bronz figurák és a kárpátmedencei leletekhez hasonló lószerszámzat egyaránt előkerült, úgy joggal állapíthatjuk meg, hogy a sarkadi bronz szobrocska előképe keleti eredetű volt, hasonlóan azokhoz a keleti eredetű, ún. kimmer típusú fémtárgyakhoz, mint amilyeneket a magyar Alföldön készítettek. Meg kell még említeni, hogy az Alföldről még egy olyan bronz szobrocska ismeretes, amelynek karjai meg vannak hajlítva, s kezei a derekán nyugszanak. Ennek lelőhelye Tápiófarmos (ma Farmos, Pest megye). Sajnos a figura elveszett, így leírását csak a fennmaradt fénykép alapján adhatjuk meg. Eszerint a feje gömbalakú, a két szemet nagy kerek bemélyedések, az orrot kis bütyök, a szájt vízszintes vonal jelzi. Hosszú nyakán bütykökkel tagolt torquest visel. Két karja fülszerűen van meghajlítva, kezei oldalt, a derekán vannak. Phallosát hangsúlyo2 3 Hencken 1968, 351., 349. kép k; Lollim 1976, 132. 7. kép, 174., 23. kép; Aigner Forest! 1980, 8. t. 4, 19. t. 6.7; Zampieri 1986, 39., 1. kép, 40., 2. kép, 58., 13. kép; Guida 1989, 24., 2. kép, 28. 4., kép. 2 4 Terenoikin 1976, 34., 8. kép: Belgorod, 71., 37. kép 1.2; Éabotin, 74., 40. kép 1 : Zalevkin, 81., 46. kép: Pogrovcev; Kovpanenko-Gupalo 1984, 49., 9. kép 46, 51., 11. kép 6-9: Kvitki. 2 5 Hadac Zek 1904; Kossack 1987, 39-40. 2 6 Nestor 1934, 175. 1-3. kép: Boarta; Petrescu-Dímbovita 1977, 346. t. 16, 361. t. 1.2; Howes Smith 1986, 29-30: Fizeçu Ghirlei, Çomartin; Harmatta 1946-48, 17-20. t.: Besenyszög-Fokoru; Tompa \928, 54. 2.t. 4: Budapest-Angyalföld; Mo^solics 1972, 289., 1. kép: Pusztaegres — Pusztahatvan. 2 7 Lásd 22. jegyzet
