Folia archeologica 41.

Kemenczei Tibor: A sarkadi bronz szobrocska

A SARKAD

I BRONZ SZOBROCSKA 33 a hallstatti kultúra elterjedésterületén lehetett a lelőhelye, azaz a Dunától nyugatra fekvő Mohács-Élesden. Ez a figura álló férfialakot ábrázol. Feje tojásdad alakú, hátul lapított, haját elől függőleges vonalak jelzik. Szemét két beütött kör alkotja, orra kiemelkedő, száját, állát vízszintes vonallal mintázták meg. Jobb karja ferdén elálló, keze ellapított. Másik karjának csak felső csonkja van meg. Phallosát kis, hegyes végű bütyök mutatja. Lábai szétállók, mindkettő hátul, alsó harmadában kidomborodó. Jobb lába hosszabb, talpán hegyes, valószínűleg a felerősítésre szolgáló bütyök van. A rövidebb bal lábának a talpa egyenes. Hossza 9,6 cm, szélessége a karjainál 4,6 cm, lábainál 3,2 cm. Lelt. szám: 12.1950.70 (2. kép). Készítésének ideje a strettwegi hasonló figurák alapján az i. e. 7. század lehet. Hozzá hasonló darabot Magyarország területéről, ismeretlen lelőhelyről ismerünk még.

1

4 A fentebb felsorolt, a Kárpát-medencéből származó koravaskori bronz emberfiguráktól különbözik a sarkadi darab megformálásának stílusa. Hasonló, a mellkasra, derékra hajlított kezű emberalakú szobrocskákat először ElőAzsiában készítettek az i. e. 3 évezredben.

1

5 Az elő-ázsiai műhelyektől vehette át a kaukázusi fémművesség az ilyen kéztartású bronz emberszobrocskák készítését. Ezek egyrésze a kobáni kultúra emlékanyagában található meg, s az i. e. 1. évezred első századaira keltezhető.

1

B ÉNy-Irán területén a Tepe Sialk В temető leleteit említhetjük meg ebből a korból. Ennek a temetőnek a 7. és 74. sírjából előkerült nőszobrocskák egészen közeli párhuzamai a sarkadi darabnak.

1

7 A temetőt az i. e. 8. századra keltezték.

1

8 Leletanyagában vannak olyan tárgyak is, amelyekhez hasonlók a Kárpát-medencében is előfordulnak. Ilyenek a 75. sírból előkerült háromlyukas bronzzabla oldaltagok és karikás fülű szíjelosztók, amelyek használata a Kaukázuson, az Eszak-pontusi région át egészen KözépEurópáig elterjedt.

1

9 Az előázsiai eredetű, embert ábrázoló kisplasztikának a Kaukázuson túlra való elkerülésének lehetőségére az Észak-Európában előkerült bronz szobrocskákkal kapcsolatban utalt a kutatás. Eszerint az erdős-sztyeppevidék folyórendszeréhez kapcsolódó útvonalak mentén került el ezek készítésének szokása messze északnyugatra.

2

0 Ha figyelembevesszük a Kárpát-medencétől északra előkerült „kimmer" stílusú leleteket,

2

1 úgy ezt a feltevést elfogadhatónak vélhetjük. Hasonló keleti típusú fémtárgyak (lószerszámzat, fegyverek, ékszerek) előkerültek a Kárpát-medencében is,

2

2 amelyek előképei azonban nyilvánvalóan más útvonalon jutottak oda. Előázsián, a Kaukázus térségén kívül Észak-, Közép-Itália területéről is ismertek az i. e. 7 — 6. századi emlékanyagból mellre, derékra tett kezekkel meg1

4 Натре/ 1886, 69. t. 3. 1

5 Schaeffer 1948, 446., 33. kép, 451.; BraunHo

langer 1984, 6. 451. 1

6 Tallgren 1930, 53-55., 4. t. 2.3; Markovin 1986,' 94., 12. kép 1-23. 1

7 Ghirshman 1939, 27. t. 2, 52. t. 582; Schaeffer 1948, 252. t. 25, 255. t. 19. 1

8 Boehmer 1965, 803; Ghirshman 1974-77, 49; Medveskaja 1986, 89. 1

9 Hitt tel 1981, 33-35. 2

0 Kühn 1954, 107-108., 66. t.; I

lad/ich 1968, 65. 2

1 Bukowski 1976, 160-162. 2

2 Gallus- Horváth 1939; Harmatta 1946-48, 79-132; Botiak 1983, 177-231; Kemenczei 1988, 65-81. 3 Folia