Folia archeologica 41.

Kemenczei Tibor: A sarkadi bronz szobrocska

A SARKADI BRONZ SZOBROCSKA 31 vagy Itália területéről juthatott a Dunántúlra, Alsó-Ausztria területére.

2 Emlékei közzé tartozik a Strettwegen talált bronz kultikus kocsimodellen lévő szoborcsoport központi alakja is. Ennek korát az i.e. 7. századra adták meg.

3 Egy másik, edényt vivő nő bronz szobrocskája Velemről származik, de az az edényt két kezében, maga előtt tartja.

4 A legtöbb hasonló ábrázolást a Közép-itáliai, keletalpi i. e. 8. század végi, 7. századi emlékanyag tartalmazza,

5 igy a velemi darab mintaképe ezekről a területekről származhat. Közép-itáliai, piceumi műhelyek stílusában készült két Nyergesújfalun előkerült bronz illetve ólom szobrocska. Egyik torquest visel a nyakán, karjait előre nyújtja. A másik hiányos, karjai, lábai csonkák. Formájuk tehát eltér a sarkadi szobrocskáétól. Koruk az i. e. 6. század/' A Kárpát-medence nyugati felében előkerült többi koravaskori bronz szobrocska (Százhalombatta: kettős kürtöt fújó férfialak;

7 Zsámbék: férfi figurája;

8 Sümeg, Székesfehérvár: lovas szobrocskák;

1

1 Liptószentiván/Liptovsky Ján; Máriacsanád/Vel'ká Lovce; Nyitra/Nitra vidéke: férfi és nő szobrocskák

1

0) megformálásuk módjában a legközelebb a keleti hallstatti kultúra bronz kisplasztikájához állnak. A Dunától keletről eddig egyetlen ilyen férfi bronz szobrocska ismert. Ezt Péren (Pir) találták.

1

1 Közülük azonban egyik sem hasonlítható a sarkadi darabhoz. Méginkább különböznek tőle a Keszthely-Dobogón és Somlóhegyen talált sematikusan megformált, lapos, kiterjesztett karú, lábú bronz emberfigurák, amelyek az i. e. 4. században itáliai, umbriai műhelyekben készülhettek.

1

2 A felsorolt, közölt darabokon kívül van még egy olyan férfi bronz szobrocska a Nemzeti Múzeum gyűjteményében, amely a keleti hallstatti kultúra bronz kisplasztikái közé tartozik. Ez eredetileg a Fleißig gyűjtemény része volt, majd később megvásárolta a Nemzeti Múzeum. Az Adattárban lévő fényképnegatívján lelőhelyként „állítólag Élesd" van feltüntetve. Élesd nevű helység kettő van a Kárpát-medencében. Az egyik Mohács város része, a másik önálló község a Dél-Alföldön (Alesd, Románia, Bihar). A bronz szobrocska stílusa annyira hasonlít a strettwegi bronz kocsimodellen álló figurákhoz,

1

3 hogy inkább 2 Kossack 1954, 59-60. 3 Schmid 1934, 29.; Modrijan 1974-77, 97. 4 Mis ke 1908, 266., a-c kép; Aigner Foresti 1980, 19. t. 4; Patek 1982-83, 326., 22. t. 8 5 Kossack 1954, 60. 0 S

Zabó 1982, 230-233., 12-17, 19, 22-23. kép. 7 Mozsolics 1954, 165., 42. t. 3a-b; Aigner Foresti 1980, 7. t. 4; Patek 1982-83, 326., 22. t.9. 8 Szántó 1951, 43; Patek 1983-83, 326., 22. t. 5. 9 Mozsolics 1954, 165., 42. t. 2; Mozsolics 1955, 47. 11. kép; Aigner Foresti 1980, 7. t. 5. 6; Patek 1982-83, 326. 22. t. 2-4. 1

0 Hampel 1886, 69. t. 1.2; Aigner Foresti 180, 19. t. 5; Piéta 1982, 16. 26., 5. 18. kép; Kölnik 1981, 17. 18., 11. 12. kép; Kölnik 1982, 244.245., 1.2. kép. Az említetteken kívül ismeretlen lelőhelyű, de feltehetőleg a Kárpátmedence területén előkerült emberalakú bronz szobrocskák és lovasfigurák ismeretesek még: Hampel 1886, 69. t. 3.5; Mozsolics 1954, 165., 42. t. 1; Patek 1982-83, 326., 326., 22. t. 1.6. Közöletlen még a Nemzeti Múzeum által 1985-ben magángyűjtőtől vásárolt két férfi bronz szobrocska. Az egyik KapospulaHeténypusztán került elő, a másik lelőhelye ismeretlen. Lelt.szám: 85.6.1.2. 1

1 Roska 1934, 187; Patek 1982-83, 326. 22. t. 11. 1

2 Horváth 1972, 76-77. 79; Patek 1982-83, 330., 26. t. 2.3; Szabó 1972, 389. 1

3 Schmid 1934.