Folia archeologica 41.

Kemenczei Tibor: A sarkadi bronz szobrocska

FOLIA ARCHAEOLOGICA XLI. 1990. BUDAPEST A SARKADI BRONZ SZOBROCSKA KEMENCZEI Tibor 1983-ban a Nemzeti Múzeum Régészeti Osztálya egy kis bronz szobrocskát vásárolt Bessenyei István tanártól. Ezt az eladó apja találta Sarkadon (Békés megye), a Bikajárási-kút nevű dűlőben. A lelőhelyen más lelet nem került a mezőgazdasági munkáknál a föld felszínére. Ezeket az adatokat teljesen hitelesnek fogadhatjuk el, mivel Bessenyei István más lelőhelyekről, saját maga gyűjött leleteket is adott át a Múzeumnak, s a régészet iránt érdeklődő, a leletek jelentőségét ismerő embernek bizonyult. A bronz szobrocska feje hátul legömbölyített, elől kissé ellapított. Két szemét enyhén ovális bemélyedések jelzik. Orra alig kiemelkedő, széles négyszögalakú, száját egy vízszintes barázda alkotja. Nyaka hangsúlyozott, kerekátmetszetű. Melleit két kerek bütyökkel formálták meg. Bal karja köralakúra van hajlítva, keze a mellek alatt nyugszik. Jobb karja szögben megtörő, kezét a bal kéz alá fektették. Mindkét kezén bemélyedő vonalakkal jelezték az ujjakat. Bal lába egyenes, kissé hosszabb mint az enyhén meggörbített jobb láb. Talpai laposak, elől lefelé hajlók. Háta homorú, fenékrészét hangsúlyozottan formálták meg. A szobrocska önmagában nem áll meg, valamire fel lehetett erősítve. A felerősítés módjának nyoma azonban nem látszik. Világoszöld, egységes patina borítja, amely csak a fej felső részén, lábain kopott le. Hossza: 6,6, szélessége a karoknál 2,7 cm. Lelt. szám: 83.28.1 (1. kép). A sarkadi bronz szobrocskával együtt más leleteket nem találtak, így korát csak a más, hasonló emberfigurák alapján állapíthatjuk meg. A Kárpát-medencében a bronzkori művészet a jelenlegi adatok alapján bronzból csak állatalakokat formált meg, a legkorábbi bronz ember szobrocskák innen a korai vaskor időszakából származnak. Ebben az időszakban tehát ezek az alkotások nem a korábbi hagyományok folytatását jelentették az itt élt népcsoportok művészetében, hanem új, más területről idekerült jelenségként értékelendők. A legtöbb koravaskori bronz szobrocska a Kárpát-medencében a Dunától nyugatra, a hallstatti kultúra területén került elő. A Somlóhegyen talált figura fején edényt vivő nőt formáz meg.

1 Ez az ábrázolásmód a Görög-félszigetről 1 Darnay 1913, 410., 1. 2. kép; MRT 1970, 203., 61. kép 2; Aigner Foresti 1980, 7. t. 3; Patek 1982-83, 326., 22. t. 7.